Minden új adótörvény bevezetésekor természetes, hogy felvetődnek jogalkalmazói kérdések. A reklámadó egy teljesen új, eddig még „adózás alól kivont területet” vont be a közteherviselésbe. A szabályozási terület is új, igaz, a nagyobb médiaszolgáltatók körében nem ismeretlen, hiszen például Ausztriában 2000 óta él a reklámtartalomra kivetett úgynevezett szolgáltatási adó – írja közleményében a tárca.
A magyar reklámadótörvény a reklámokra, hirdetésekre kivetett adó nemzetközi gyakorlatát, szabályozását megvizsgálva született meg. A jogalkotói cél teljesült. A törvény világos, rövid és egyszerű. Az is természetes és megszokott, hogy egy új adófajta bevezetésénél az új adóalanyok tüzetesen megvizsgálják a szabályokat, és kutatják, keresik, hogy létezik-e olyan értelmezés, amelynek segítségével mentesülhetnek az új közteher megfizetésének kötelezettsége alól. „A reklámadótörvény azonban világos, egyszerű és félreértelmezhetetlen, a szabályokat csak nagy nehézségek árán lehet félremagyarázni” – szögezi le a tárca.
A reklámadótörvény egyértelműen fogalmaz: a reklám közzététele adóköteles abban az esetben, ha a közzététel a törvényben meghatározott platformon valósul meg. Vagyis annak a vállalkozásnak, amelynek reklámbevétele van, gyakorlatilag csak azt kell megvizsgálnia, hogy hol jelent meg a reklám.
Ha a közzététel a médiaszolgáltatásban, Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomó részt magyar nyelvű sajtótermékben, szabadtéri reklámhordozón, bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, valamint az interneten, zömében magyar nyelven, vagy többnyire magyar nyelvű internetes oldalon történik, akkor az adókötelezettség fennáll.
A reklámadótörvény azt is pontosan meghatározza, hogy 500 millió forintos reklámközzétételből eredő bevétel alatt nem kell reklámadót fizetni, sőt még bevallást benyújtani sem.
Az NGM közölte továbbá: az előzetes adatok szerint augusztus 20-áig az idei első adóelőleg-fizetési kötelezettségének több mint 700 adózó tett eleget. Az államkasszába 1,3 milliárd forint adóelőleg érkezett, amely megfelel az időarányos kormányzati elvárásoknak. A jogszabály értelmezéséhez segítséget nyújt az NGM és a NAV szakemberei által készített információs füzet, amely a NAV honlapján érhető el.
A Népszabadság a hétvégén írta meg, hogy értelmezési zavarok miatt az FTC-t és a Videotont is elérheti az új sarc, majd hamarosan kiderült, hogy akár Bernie Ecclestone, a Formula–1-et irányító cégcsoportok legfontosabb vezetője is a zsebébe nyúlhat a reklámadó előírásai miatt, és az MLSZ is nagyot bukhat hirdetései miatt.
A teljes szakma tiltakozása mellett beterjesztett reklámadó egyébként is számos toldozgatáson és módosításon esett keresztül azóta, hogy L. Simon László benyújtotta. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára által beadott korábbi módosítás például kőkemény sarccal sújtotta volna a kisvállalkozásokat is, amivel maga a módosítást jegyző L. Simon sem volt tisztában; később a 8 ezer vállalkozót sújtó adóról szóló törvénymódosítást módosították, az értékhatárt egy csapásra a százszorosára, 2,5 millió forintra emelték.
Később L. Simon tájékoztatott arról – feltehetően a Google-hoz és Facebookhoz hasonló tartalommegosztó oldalakra célozva –, célkeresztbe veszik az „internetes tartalomszolgáltatókat”. Ami viszont megint ambiciózus elképzelésnek tűnik, tekintettel arra, hogy az eddig még sem a francia, sem az olasz kormánynak nem sikerült megadóztatni ezeket.
