A lap emlékeztetett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal publikálta azt az anyagot, amely rögzíti: a szponzoráció is lehet adóköteles, ha a támogatott közzéteszi a cég logóját, molinóit. Ez az előírás minden bizonnyal érinti a Forma–1-es Magyar Nagydíjat is, mivel valószínűsíthető, hogy a futammal összefüggő reklámbevételek meghaladják az ötszázmillió forintos határt, amely felett fizetni kell az adót. A Népszabadság a hétvégén írta meg, hogy értelmezési zavarok miatt az FTC-t és a Videotont is elérheti az új sarc.
A teljes szakma tiltakozása mellett beterjesztett reklámadó egyébként is számos toldozgatáson és módosításon esett keresztül azóta, hogy L. Simon László benyújtotta.
A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára által beadott korábbi módosítás például kőkemény sarccal sújtotta volna a kisvállalkozásokat is azáltal, hogy 25 ezer forintban határozta meg a reklámadó mértékének alsó határát; így a kicsiknek is fizetniük kellett volna akkor, ha a Facebooknál vagy a Google-nál hirdetnek; ez alól akkor mentesültek volna, ha azt a Facebook vagy a Google befizeti. Mivel azonban ezek a mamutvállalatok nem magyarországi adóalanyok, nem esnek az adó hatálya alá, így a reklámadó befizetési kötelezettsége a hirdetőt, a vállalkozót terhelte volna. Ezzel maga a módosítást jegyző L. Simon sem volt tisztában, az RTL Klub Híradójának először úgy nyilatkozott, hogy nem keletkezik befizetési kötelezettség a hirdető számára, ha a külföldi adóalany az adót nem fizeti ki.
Később a 8 ezer vállalkozót sújtó adóról szóló törvénymódosítást módosították, az értékhatárt egy csapásra a százszorosára, 2,5 millió forintra emelték, így legalább a legkisebb hirdetőket mentesítették alóla. Ugyanakkor a törvényt jegyző L. Simon augusztus folyamán közölte, hogy „az internetes tartalomszolgáltatók adókötelezettségére vonatkozóan további szabályozási feladatok lesznek, mert ezek a világcégek nem veszik ki a részüket a hazai közteherviselésből\".
Mivel az internetes tartalomszolgáltató általában az online újságokat, hírportálokat jelenti, ezért L. Simon feltételezhetően a fent már említett mamutcégekre, úgynevezett tartalommegosztókra gondolt. A Facebook, a Google és társai megadóztatása viszont igen ambiciózus ötlet lenne, hiszen az eddig még sem a francia, sem az olasz kormánynak nem sikerült.