Átgondolatlanság miatt célkeresztben a Fradi?

Értelmezési zavarok miatt az FTC-t és a Videotont is elérheti az új sarc; mi lesz a megoldás? Jöhet a módosítás újabb módosítása?

MNO
2014. 08. 29. 10:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A sportszektort is keményen sújthatja a reklámadó – mutat rá pénteki cikkében a Nol.hu, hivatkozva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állásfoglalására.

A NAV ebben rögzíti, hogy a szponzorációból származó bevétel is lehet adóköteles, például ha a sportklub a csapat mezén vagy molinókon közzéteszi a hirdető nevét, logóját, azaz valamilyen formában megjeleníti a szponzort. Ugyanígy kérdéses a merchandising szektor, azaz a klubok által üzemeltetett shopok, amelyekben a vállalkozás logójával ellátott mezeket és táskákat árulnak, mivel ezzel a cég saját magát és szolgáltatását reklámozza, nincs kizárva, hogy – akár a napilap saját hirdetése – növeli az adóalapot – veti fel a portál.

A Nol által idézett kimutatások szerint 2013-ban az FTC biztosan elérte az 500 millió forintos határt, ami fölött fizetni kell, de a Videoton is érintett lehet; a portál által megkeresett Emmi pedig nyilvánvalóvá tette, nem kivételeznek a sporttal. A Nol ugyanakkor példaként felhozza, hogy az FTC futballcsapatának stadionja a Groupama nevet vette fel, amelyért cserébe jelentős összegekhez jut a Fradi, ami szintén az adó hatálya alá tartozhat – akkor is, ha egy harmadik félen, egy üzemeltetőn keresztül kapja meg ennek a pénznek egy bizonyos részét a futballklub.

Információink szerint a Ferencvárosnak jelenleg nincs névadó szponzorációs szerződése senkivel, a zöld-fehérek stadionját ugyanis a Lagardére Unlimited Stadium Solutions Kft. (LUSS) üzemelteti. Ez a cég kötött megállapodást a Groupama Garancia Biztosítóval, mégpedig arról, hogy hét éven keresztül biztosan a Groupama lesz a névadója az arénának. A szerződés tartalmaz egy hároméves opciós lehetőséget, amivel 10 évre lehet meghosszabbítani a névadást. Ha ezt vesszük alapul, akkor az esetleges reklámadóból fakadó költségeket a LUSS-nak kellene állnia. A cég azonban – lévén üzemeltető – komoly pénzösszeget juttat a Ferencváros felé, így a reklámadó, ha nem is közvetve, a klubot is érinti.

A Nol ezzel kapcsolatban azt írja, hogy ha viszont az ilyen módon szerzett bevétel nem növeli az adóalapot, az tanulmányozandó kiskaput jelenthet az adó által sújtott más vállalatoknak, például a médiavállalkozásoknak is.

A fentiekkel kapcsolatos kérdésekkel a portál egyébként hiába kereste a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt és a Nemzetgazdasági Minisztériumot.

A teljes szakma tiltakozása mellett beterjesztett reklámadó egyébként is számos toldozgatáson és módosításon esett keresztül azóta, hogy L. Simon László benyújtotta.

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára által beadott korábbi módosítás például kőkemény sarccal sújtotta volna a kisvállalkozásokat is azáltal, hogy 25 ezer forintban határozta meg a reklámadó mértékének alsó határát; így a kicsiknek is fizetniük kellett volna akkor, ha a Facebooknál vagy a Google-nál hirdetnek; ez alól akkor mentesültek volna, ha azt a Facebook vagy a Google befizeti. Mivel azonban ezek a mamutvállalatok nem magyarországi adóalanyok, nem esnek az adó hatálya alá, így a reklámadó befizetési kötelezettsége a hirdetőt, a vállalkozót terhelte volna. Ezzel maga a módosítást jegyző L. Simon sem volt tisztában, az RTL Klub Híradójának először úgy nyilatkozott, hogy nem keletkezik befizetési kötelezettség a hirdető számára, ha a külföldi adóalany az adót nem fizeti ki.

Később a 8 ezer vállalkozót sújtó adóról szóló törvénymódosítást módosították, az értékhatárt egy csapásra a százszorosára, 2,5 millió forintra emelték, így legalább a legkisebb hirdetőket mentesítették alóla. Ugyanakkor a törvényt jegyző L. Simon augusztus folyamán közölte, hogy „az internetes tartalomszolgáltatók adókötelezettségére vonatkozóan további szabályozási feladatok lesznek, mert ezek a világcégek nem veszik ki a részüket a hazai közteherviselésből".

Mivel az internetes tartalomszolgáltató általában az online újságokat, hírportálokat jelenti, ezért L. Simon feltételezhetően a fent már említett mamutcégekre, úgynevezett tartalommegosztókra gondolt. A Facebook, a Google és társai megadóztatása viszont igen ambiciózus ötlet lenne, hiszen az eddig még sem a francia, sem az olasz kormánynak nem sikerült.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.