Az engedélyezésnek ebben az első szakaszában a hatóság azt mérlegeli, hogy azok a vizsgálati módszerek, amelyekkel az adott telephelyet meg akarják kutatni, megfelelőek-e és előreláthatóan hiteles eredményt adnak-e – tájékoztatta Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója kedden az MTI-t. Az eljárás végén arra kell választ adnia az engedélyesnek, hogy van-e nukleáris létesítmény építését kizáró ok, illetve milyen tényezőket kell figyelembe venni a majdani tervezésnél.
Fichtinger Gyula elmondta: az engedélyezésben részt vett a Pécsi Bányakapitányság, amely geotechnikai, földtudományi kérdésekkel kapcsolatban értékelte a zrt. vizsgálati programját. Ezen túlmenően kikérték a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértő csoportja, valamint az OAH főigazgatóját fajsúlyos ügyekben segítő tudományos tanács véleményét is. Ezek pozitív nyilatkozata alapján született meg a paksi telephelyen létesítendő új atomerőműre vonatkozó telephely-vizsgálati és -értékelési engedély. Az eljárás keretében közmeghallgatást tartottak, hogy lehetőséget adjanak az érdeklődőknek és az érintetteknek véleménynyilvánításra, tájékozódásra.
Az atomenergia-hivatal és a Pécsi Bányakapitányság több feltételt is szabott az engedélykérő számára. Fichtinger Gyula példaként említette, hogy a vizsgálati szakaszban kéthavonta tájékoztatást kell nyújtania a zrt.-nek, végül pedig beszámolót kell készítenie a programról. A nukleáris hatóság vezetője azt mondta, körülbelül másfél év alatt végzik el a telephelyvizsgálatot, amelynek eredményeként kimondják, alkalmas-e a kijelölt terület atomerőmű-építéshez, illetve meghatározzák azokat a tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni a majdani tervezésnél.
Az orosz–magyar nukleáris energetikai megállapodást, a paksi erőmű új blokkokkal történő bővítéséről szóló szerződést januárban írták alá Moszkvában, az építéshez szükséges orosz hitel felvételéről pedig júniusban döntött az Országgyűlés. A hitelszerződés szerint az orosz fél maximum 10 milliárd eurónyi állami hitelt nyújt Magyarországnak a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására. A hitelkeret összege az építés, üzembe helyezés költségeinek 80 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a magyar állam saját forrásból fogja biztosítani.
