Kínai tőke a magyar innovációnak

A távol-keleti országnak szüksége van a magyar csúcstechnológiára.

– A sencseni székhelyű WIOT Technologies innovatív hazai vállalkozásokat támogat majd az összegből, hogy újszerű technológiájukat a kínai piacon értékesíthessék. Sencsen csúcstechnikát előállító régió, ahol már körülbelül tizenöt magyar cégnek sikerült megjelennie – tette hozzá.

Spaller szerint e hazai vállalatok sikerének köszönhető, hogy a WIOT Technologies meglátta a lehetőséget az innovatív magyar termékek kivitelében. A megállapodás értelmében a kínai cég által befektetett ötszázmillió forint a magyar cégek kiutazását segíti majd. A NIH elnöke elmondta, sikeres tárgyalás esetén kínai–magyar vegyes vállalatok jönnek létre.

Kezdő vállalkozásoktól egészen a nagy cégekig bezárólag mindenki indulhat majd, ha csúcstechnológiát állítanak elő – nyilatkozta Spaller Endre, a pályáztatás részletei azonban még nem ismertek. Azt azonban leszögezte, hogy a NIH legfeljebb közvetítői szerepet játszik majd, a cégeket teljes mértékben a kínai befektető választja ki.

A politikus megjegyezte, a jelenleg hétezermilliárd forintot kitevő uniós innovációtámogatáshoz képest a kínai tőke nem tűnhet soknak, a piacban azonban olyan lehetőség van, ami az összeget a jövőben megsokszorozhatja.
Az urbanizáció, a környezetvédelem, a víztisztítás mind olyan kihívást jelent Kínának, amelyekre az innovatív magyar vállalkozói szféra megoldásokat adhat – felelte a NIH vezetője arra a kérdésre, milyen hazai technológiákra lehet kereslet a csúcstechnológiába dollármilliárdokat invesztáló kínai piacon.

Spaller szerint a biotechnológia, a dizájn, sőt az űrkutatás területén is több olyan hazai vállalkozás van, amely a nyugati piacokon már ért el komoly sikereket, így azután Kínában is akad keresnivalójuk.

Megkérdeztük, hogy a hazai szellemi tőke Kínába exportálása nem veti-e fel az agyelszívás problémáját, és nem lenne-e célszerűbb az innovatív termékeket előbb a magyar, illetve uniós piacra való bevezetés után értékesíteni a távol-keleti országban. Spaller szerint azonban ebben a mezőnyben annyira nagy a verseny, hogy mire egy hazai termék kinövi magát, a technológiát más is előállítja.

Az innovációs hivatal vezetője kínai látogatása során a Huawei vállalattal is tárgyalt. A kínai telekommunikációs cég 2005-től működik Magyarországon budapesti központtal. A vállalat Pécsett és Komáromban egész Európát ellátó összeszerelő, illetve Biatorbágyon az európai régiót kiszolgáló logisztikai központot üzemeltet. Spaller Endre elmondta, a következő lépés a telekommunikációs vállalat úgynevezett 5G központjának létrehozása lenne Magyarországon, a delegáció a Huaweinél tett látogatásával emellett lobbizott.

A Huawei nagy energiát fordít arra, hogy elsőként hozza ki a sokkal gyorsabb átviteli sebességre képes, ötödik generációs mobil- hálózati technológiát – mondja a NIH elnöke. Hozzátette:  a cég a terv részeként a világon öt kutatás-fejlesztési központot létesít, és a tárgyaláson kiderült, Magyarország is versenyben van ezek egyikére.

– Az a célunk, hogy minél több kínai vállalatot vigyünk be Magyarországra, és ehhez a kilenc éve hazánkban működő Huawei kiváló referencia – mondta Spaller Endre. Szerinte tovább erősítené Magyarország hírnevét a kínai cégek szemében, ha sikerülne elmélyíteni a kapcsolatot a telekommunikációs óriással. Magyarország távlati célja ugyanis az, hogy összekötő szerepet töltsön be a kínai és az uniós csúcstechnológiai termelés között. Ami az EU-s oldalt illeti, Spaller szerint hazánk jól teljesít: a közvetlenül a bizottság elbírálása alá tartozó, nyolcvanhétmilliárd eurós keretből gazdálkodó Horizont 2020 programból magyar innovatív vállalatok nyerik el a legtöbb támogatást a kelet-közép-európai mezőnyből.

A magyar delegáció tegnap a BYD elektromosautó-gyártó társaság vezetőségével is találkozott. A kínai cég vezetésével magyarországi üzem felépítéséről tárgyaltak. A NIH elnöke elmondta: a gyár idecsábítása a környezetkímélő, elektromos gépkocsik népszerűsítését célzó Jedlik-program végrehajtásának része.