Soha nem késtek annyit és annyian a hitelek visszafizetésével az ügyfelek, mint manapság – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) héten nyilvánosságra hozott adataiból. A lakosság által felvett hitelek csaknem ötödének, egészen pontosan 19,4 százalékának törlesztésével vannak 90 napos vagy azon túli késésben az ügyfelek, s ezzel már 1244 milliárd forintnyi hitel visszafizetése vált bizonytalanná. Jelentős a lemaradás az öt évvel ezelőtti szinthez képest, hiszen akkor az adósoknak még alig hét százaléka esett három hónapnál hosszabb késedelembe. Az ennél rövidebb késedelemben lévők elmaradása szintén emelkedett, de nem ilyen drámai módon: arányuk 12,7-ről 14,5 százalékra nőtt.
Tovább finomítja a képet, ha figyelembe vesszük, hogy a 90 napon túli késedelembe esők 77 százaléka már legalább egy évvel elmaradt a törlesztőrészletek fizetésével. Vagyis a probléma folyamatosan újratermelődik. Az adatokból úgy tűnik, hogy a bajba jutottak egy részén a fizetéskönnyítő megoldások sem segítettek, hiszen az átalakított hitelek 53 százaléka ismét fizetésképtelenné vált.
S bár azt gondolná az ember, hogy elsősorban a devizahitelesek küszködnek fizetési nehézségekkel, távolról sincs így. A részletek azt mutatják, hogy a lakáscélú hiteleknél a nem fizető devizahitelesek aránya 18,6, a forinthitelt igénylőknél pedig 14,3 százalék. Ennél sokkal nagyobb bajban vannak a szabad felhasználású jelzáloghitelt felvevők. Az idetartozó adósok csaknem harmada már legalább három hónapja nem fizeti törlesztőrészletét. A forinthitelesek 30,1 százaléka nem tudja ütemesen fizetni tartozását, a devizahiteleseknél ez az arány alig valamivel nagyobb, 31,7 százalék.
Palkó István, a Portfólió.hu elemzője szerint mindennek két oka van. Egyrészt a bankok is könnyebben ítéltek oda szabad felhasználású hitelt, másrészt a hitelt felvevők sem tudták reálisan felmérni a kockázatokat. A hosszabb ideje fizetésképtelenséggel küszködők nagy számát véleménye szerint átfogó programmal lehetne csökkenteni. A jelzáloghitelek felszámolásában nagy szerepe lehet a Nemzeti Eszközkezelőnek, de hogy minden bajba jutott hiteles bekerülhessen a programba, ahhoz enyhíteni kellene a bekerülés feltételein. Fel kellene pörgetni a szervezet tevékenységét, hogy az idei évre tervezett 25 ezer ügyet vállalhassák, s aztán tovább bővíthessék a rendszerbe lépők körét. A kisebb összegű hiteleket nem fizetők gondjait pedig a magáncsőd intézményének bevezetése oldhatná meg. A csaknem 1,4 millió 90 napon túli késedelemben lévő lakossági hitelszerződés csaknem kilenctizede nem jelzálogalapú. A szakértő szerint ez magyarázza azt is, hogy a régóta nem fizetők közül még a 200 ezret sem éri el a devizahitelesek száma, a forintban eladósodottak száma viszont csaknem 1,2 millió. Szintén a kis összegű tartozások nagy száma magyarázza, hogy a fizetésképtelen szerződésekre jutó átlagos tartozás alig 1,2 millió forint.
A felelőtlen eladósodást megakadályozandó a Magyar Nemzeti Bank is fogyasztóvédelmi vizsgálatokat indított. Ennek oka, hogy egyes kártyahitelre szakosodott pénzügyi szervezetek nemcsak agresszívan értékesítik terméküket, de elfelejtik tájékoztatni ügyfeleiket, hogy a késedelmes fizetés hatalmas kamatot von maga után. A tájékozatlan ügyfelet azzal is költekezésre bírják, hogy kérés nélkül megemelik a hitelkeretet, s az érintett csak akkor döbben rá az adósságra, amikor az már hatalmasra nőtt. Általános az is, hogy a termékbemutatókon kockázatfelmérés nélkül kínálnak személyi kölcsönöket, amelyeknek visszafizetése sok esetben gondot jelent az embereknek. Mindezek megakadályozására országos tájékoztató kampányba kezd az MNB.
