Nem kerül felszólítás a fa alá

Az adósokat segítő új jogszabályok a rezsi- és más tartozások ügyében is változást hozhatnak.

Bár némelyek attól tartottak, hogy az adósmentés folyamata felborítja majd a hazai pénzügyi viszonyokat, s a különféle követelések kiegyenlítését többen is megtagadhatják, a pénzbehajtások legújabb hivatalos adatsora nem támasztja alá a félelmeket. A jelek szerint idén is nagyjából 550 ezer alkalommal terelhetik jogi útra késlekedő adósaik ügyét a hitelezők. A pénzükre váró cégek, szervezetek és magánszemélyek a közjegyzőknél kezdeményezhetik a tartozások beszedésének megkezdéséhez szükséges irat, az úgynevezett fizetési meghagyás kiállítását. Idén erre – november közepéig – nagyjából félmillió esetben került sor, s a korábbi évek tapasztalatai szerint különösebb megugrás nemigen várható decemberben sem: tavaly és az az előtti évben is alacsony adatot hozott az utolsó hónap. – Az ünnepek közelsége miatt talán emberbaráti szeretetről lehet szó, esetleg arról, hogy a nagyobb vállalatok december második felében a szabadságolások miatt már kevésbé intézkednek követeléseik behajtása érdekében – így válaszolt a visszaesés okát firtató kérdésünkre a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Tóth Ádám az elmúlt időszak eseményeit felidézve azt mondta: az év eleje rendszerint változóan alakul, majd a hitelezők nyáron visszafogják magukat. Ez érthető is, hiszen a cégek munkatársai mellett gyakran az adósok is nyaralnak hosszabb-rövidebb ideig. Az ősz általában az eljárások számának látványos megugrását hozza, a december viszont csendesebb. Idén év közben hasonlóan alakultak a számsorok, így feltételezhető, hogy az esztendő utolsó hónapjában most is kevesebben kapnak majd fizetési meghagyást.

Mint megtudtuk, a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is a rezsicégek kezdeményezték a legtöbb pénzbehajtást. A kiegyenlítetlen víz-, gáz- és villanyszámlák miatt indulhatott meg az idei eljárások nagyjából kétharmada. Máskor némely cégek egymás közötti pénzügyi vitái kerültek a közjegyző elé, miként előfordultak parkolási ügyek is. Hitelkártya-tartozás vagy áruvásárlási hitel kapcsán viszont csupán elvétve keresték meg a hitelezők a hivatalos embereket, és a magánszemélyek sem terelték gyakran jogi útra követeléseik érvényesítését.

A kamarai elnök a pénzbehajtás különféle részadatait értékelve azt mondta: mintha megállni látszana idehaza az elszegényedés. – Az kétségtelen – folytatta –, hogy családok sokasága ért el az utóbbi időben anyagi lehetőségeinek végéhez, számos adós pedig még így sem rendezhette tartozásait. Az ok sok esetben a devizahitelnek nevezett pénzügyi konstrukció volt, amely rendezetlen, kiszámíthatatlan jellege miatt hitelfelvevők tömegének keserítette meg az életét. – A forintosítással s a kérdéskör törvényi rendezésével azonban bizonyosan új fejezet kezdődik – fogalmazott a kamarai vezető. A következő évben ugyanis immár minden érintett előre tudhatja, mennyit köteles az adott hónapban fizetni, s nem kell kétségek közt vergődve figyelni az árfolyamok alakulását. – A helyzet összehasonlíthatatlanul jobb lesz, még akkor is, ha némely hiteladós úgy érzi, több járt volna vissza neki a banktól – mondta az elnök. Szerinte a kiszámítható anyagi viszonyok nyomán akár arra is számítani lehet, hogy az elmaradt díjak beszedéséért a jövőben a közműcégeknek kevesebb jogi eljárást kell megindítaniuk ügyfeleik ellen.