A Déli Áramlat ügyében érintett tagországok (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Olaszország, Románia és Szlovénia) Magyarország kivételével, nyilatkozatukban arra kérték az az Európai Bizottságot, hogy mivel még nem hivatalos a bejelentés a gázvezeték építésének leállításáról, ezért tisztázza a kialakult helyzetet Moszkvával.
A brüsszeli testület megkeresésére nem kommentálta a magyar döntést és annak okait, mint mondták: erről a magyar fél adhat felvilágosítást.
A közös közlemény tanúsága szerint a tagállamok egyetértettek abban, hogy az Európai Uniónak elkötelezettnek kell maradnia amellett, hogy integrálja a közép- és dél-európai gázpiacokat, diverzifikálja gázszállítóit, útvonalait és forrásait – áll a kommünikében.
Ehhez a nyilatkozat szerint alkalmazni kell az egységes szabályokat, és meg kell építeni az ehhez szükséges infrastruktúrát, cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálokat a hozzájuk tartozó vezetékrendszerrel, a kapcsolódási pontokat az úgynevezett déli energiafolyosó mentén, illetve a fekete-tengeri és földközi-tengeri gázlelőhelyek kiaknázását szolgáló létesítményeket.
A közlemény külön kiemeli Bulgária és a szomszédos országok összekapcsolásának szükségességét, valamint az észak–déli irányú, kétirányú gázszállítást lehetővé tevő kapcsolódási pontok megteremtésének fontosságát.
„A térség terhelési tesztek által mutatott sebezhetőségére való tekintettel kulcsfontosságú a jelenleg folyamatban lévő projektek gyors befejezése, valamint a stratégiai fontosságú, közös érdeknek tekintett projektek fejlesztésének felgyorsítása” – áll a közleményben.
Ennek érdekében a tagállamok magas szintű munkacsoportot hoznak létre, amelynek első feladata az lesz, hogy akciótervet dolgozzon ki Közép- és Dél-Európa gázpiacának összekapcsolására.
A közös közlemény tanúsága szerint a tagállamok abban is megállapodtak, hogy az európai energiabiztonság tágabb kérdéséről is tárgyalni fognak a jövőben, tekintettel „a gázellátás új forgatókönyvére”.
