Szerbia és Bulgária sem hagyná veszni a Déli Áramlatot

A vezetéknek bolgár területen kell áthaladnia, mivel ez hasznos az országnak – mondta Bojko Boriszov miniszterelnök.

Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője azt mondta, a vezetéképítő céget Gazprom Russzkajára keresztelik, és Szentpéterváron jegyzik be.

Egy hete, hétfőn az Ankarában tárgyaló Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy Törökország felé „tereli el” a Déli Áramlat földgázvezetéket. Az államfő ezt azzal indokolta, hogy Oroszország a jelenlegi körülmények között, az EU ellenkezése miatt nem tudja megkezdeni az Ukrajna megkerülésével Dél- és Közép-Európába – ezen belül Magyarországra – orosz földgázt szállító Déli Áramlat tervének megvalósítását.

Hétfőn Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök a szófiai parlament rendkívüli ülésén jelezte: országa ragaszkodni fog az Európai Bizottságnál a Déli Áramlat-projekt megvalósításához. „A jövőben is támogatni fogom azt az álláspontot, hogy a Déli Áramlatnak bolgár területen kell áthaladnia, miután ez hasznos az országnak. A tervből származó közvetett bevételek sokkal nagyobbak, mint a tranzitdíjból származó ígért 400 millió euró. Ezért holnap Brüsszelbe küldjük Tomiszlav Doncsev miniszterelnök-helyettest és Temenuzska Petkova energiaügyi minisztert, és ragaszkodni fogunk a Déli Áramlat építésének az uniós szabályokkal összhangban megvalósuló folytatásához – mondta. – A vezeték műszaki kapacitása 63 milliárd köbméter gáz évente, a fővezeték hossza mintegy 540 kilométer. A beruházás megtérülésének ideje a vezeték bulgáriai szakaszának kereskedelmi célú üzemeltetésének kezdetétől számított legfeljebb tizenöt év. Az orosz gázipari vállalat kidolgozta és átadta Bulgáriának a hosszú lejáratú gázszállítási szerződés munkatervezetét, amelyet azonban nem írtunk alá.” A kormányfő szerint a szerződéstervezet egyenlőtlen feltételeket – így „Bulgáriára mint részvényesre nézve kizárólag hátrányos” rendelkezéseket – tartalmaz.

A szocialista párt képviselője, Dragomir Sztojnev volt energiaügyi miniszter leszögezte, hogy szerinte az építkezés során semmilyen uniós jogszabály nem sérül. Sztojnev szerint Bulgáriának a gázvezeték építkezésére huszonkét évre szóló kedvezményes hitelben kellene részesülnie, amelyet a tranzitdíjból törlesztenének. A díj 20 százalékának a Bulgáriai Déli Áramlat nevű vállalatnál kellene maradnia. A bolgár állam semmit sem fizet, semmilyen garanciát nem vállal, a terv minden kockázatát az orosz félnek kell viselnie – tette hozzá a képviselő.

A Déli Áramlat építésének leállításáról tárgyalt hétfőn telefonon Aleksandar Vucic szerb és Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő. Belgrádi közlemény szerint Medvegyev azt hangsúlyozta, hogy a projekt leállításáról szóló döntést az európai uniós országok „elégtelen együttműködése” miatt hozták meg. Vucic megismételte: Belgrád számára rossz hír, hogy leállt a Déli Áramlat gázvezeték kiépítése.

A szerb miniszterelnök a beszélgetés előtt a sajtónak azt mondta: minden problémát partnerségi alapon kívánnak rendezni, a szakértők már dolgoznak a megoldási lehetőségeken.

Tomislav Nikolic szerb köztársasági elnök vasárnap értekezett telefonon Vlagyimir Putyinnal – csakúgy mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök – a Déli Áramlatról, illetve arról a gázvezetékről, amely Törökországon haladna keresztül. Nikolic ismertette orosz kollégájával, hogy mennyi gázra van szüksége Szerbiának, illetve hogy milyen hatással lenne országa energiabiztonságára az, ha nem épülne meg a vezeték. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Putyin döntése nem végleges.

Ivica Dacic külügyminiszter is hátrányosnak nevezte a gázvezeték megépítésének leállítását, mert így Szerbia nem rendelkezne olyan hálózattal, amely alternatívát jelentene az Ukrajnán keresztüli energiaellátással szemben.

A földgázvezeték-projekt meghiúsulása miatt felülvizsgálta európai energiapiaci stratégiáját a Gazprom. Alekszej Miller, a társaság vezérigazgatója az orosz közszolgálati televíziónak adott interjúban szombaton azt mondta: „Ez itt a vég kezdete az európai végfelhasználókkal kötött szállítási szerződésekre összpontosító piaci stratégiánkban. Az EU ezentúl Törökországgal mint tranzitországgal áll majd kapcsolatban.” A vezérigazgató megjegyezte, hogy Törökországnak évi 50 milliárd köbméter gáz áll majd rendelkezésére továbbításra, „amelyet alkalma lesz az EU-val folytatott politikai hatalmi pókerjátszmában is igénybe venni”.

Az orosz államfő hétfői bejelentésére Szijjártó Péter úgy reagált, hogy Magyarország energiaellátásának biztonsága érdekében további lehetőségeket kell keresni, és e lehetőségek között kiemelt helyen szerepel az Azerbajdzsánból a Déli Folyosón keresztül érkező gáz Közép-Európába juttatása. Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában is arra utalt, hogy a Déli Áramlat gázvezeték dossziéja bezárult, a magyar érdek azonban továbbra is az, hogy „legyen olyan gázvezeték, amely Magyarországra jön, és elkerüli Ukrajnát”.

Oroszországban megkezdték az előkészületeket a Déli Áramlat megvalósításáról kötött kormányközi megállapodások felmondására – közölte Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter ma Moszkvában. A politikus azt mondta, „foglalkoznak a kérdéssel”, és minthogy jogi ügyről van szó, ez gondos munkát igényel.

Az energiaügyi miniszter azt is közölte, hogy a tárca képviselői nem vesznek részt Maros Sefcovicnak, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökének és hat uniós tagállam energiaügyi miniszterének keddi brüsszeli tanácskozásán, amelyen a Déli Áramlat projekt lezárása miatt kialakult helyzetről lesz szó.

Az Interfaksz orosz hírügynökség jelentése szerint azokról az uniós országokról – közöttük Magyarországról – van szó, amelynek a területén tervezték a gázvezeték egyes szakaszait, és amelyek kormányközi egyezményt kötöttek Oroszországgal a beruházás megvalósításáról.

Novak azt mondta, hogy most dolgozzák ki az Oroszországból Törökországba tartó vezeték útvonalát. Hozzátette, hogy a brüsszeli tanácskozás az európai uniós tagállamokat érinti, és minthogy országa nem tagja a szervezetnek, az általa vezetett tárca sem vesz részt a megbeszélésen.