A lakossági fórumok résztvevőit nem a beruházás biztonsága érdekelte, mert az atomerőmű működésének eddigi tapasztalatai megnyugtatók, hanem az új munkahelyek iránt érdeklődtek. Erről tájékoztatott Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos egy tegnapi sajtóbeszélgetésen.
Mint elmondta, a lakossági fórumokon arra is rákérdeztek, hogy Kalocsánál épül-e híd a Dunán. Aszódi Attila hangsúlyozta: a törvényi előírásokon túlmutatóan adtak tájékoztatást 41 településen több mint háromezer résztvevőnek, illetve számos külföldi meghallgatást is tartottak. A kormánybiztos arra számít, hogy a bonyolult engedélyezési eljárás keretében a környezetvédelmi engedélyt hamarosan megkapja a beruházás. Ennek alapja az a kétezer oldalas hatástanulmány, amely magyar és angol nyelven is elérhető. A szükséges engedélyek megszerzése után 2018-ban kezdődhet meg a két új blokk építése, az üzembe helyezés 2023 végén, 2024 elején indulhat, a létesítmények 2025–26-tól vehetnek részt a hazai áramtermelésben.
Brüsszel az öt szükséges jóváhagyó döntésből hármat már meghozott, az állami támogatások és a beszerzések ügye még nyitott. Aszódi Attila azzal indokolta Paks 2 szükségességét, hogy az utóbbi években egy százalékkal nőtt a villamosenergia-felhasználás, miközben a hazai termelés csökken, s tavaly 32 százalék volt az import aránya. Utóbbi szerinte nem fenntartható, hiszen az importáram szénerőművekből származik, amelyeket az unió visszaszorít. A kormányzati álláspontot rögzítve kiemelte: a magyarországi igényeket nukleáris energia nélkül nem lehet kielégíteni. Ráadásul 2030 után fokozatosan leáll a négy jelenlegi paksi blokk. A kormánybiztos a Duna hőterhelését akkor sem látja aggasztónak, amikor a régi és új blokkok egyszerre üzemelnek majd.
Azt is elmondta, hogy a beruházásra rendelkezésre álló 10 milliárd eurós orosz hitelkeretből már az építkezés megkezdése előtt lehívhat részleteket a magyar fél. Paks 2 gazdaságélénkítő hatásával kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy az építkezésen nyolcezren dolgoznak majd, az orosz fél pedig arra törekszik, hogy a beruházást negyven százalékban magyar cégek végezzék. Azt viszont elismerte, hogy erre nincs garancia.
Aszódi Attila azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy az atomerőmű egy újabb rezsicsökkentés érdekében nem fizetne be tovább a Nukleáris Alapba, amelyből például a reaktorok leszerelését finanszíroznák, egyértelművé tette: a magyar és az uniós szabályozás világos, a szennyező fizet elvének kell érvényesülnie.
Az Európai Bizottság megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást a Roszatomnak a paksi atomerőmű bővítésére. A Bruxinfo értesülései szerint a testület valószínűleg csütörtökön hivatalos felszólítólevelet készül küldeni Budapestnek, amelyet a paksi projektet érintő minden folyamatban lévő és tervezett további beszerzés felfüggesztésére is fel kíván szólítani. A portál úgy tudja, hogy magyar kormánynak két hónapon belül kell reagálnia a hivatalos felszólítólevélben tett állításokra.
Nem sértette meg az Európai Unió közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozását a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, 2014 januárjában aláírt magyar–orosz kormányközi megállapodás, valamint a 2014 decemberében aláírt tervezési, beszerzési és kivitelezési szerződés – közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel.
(MN, MTI)
