Hétszáz magyar vasúti vagon eladása a tét

A szakértő szerint csak rajtunk múlik, hogy tudunk-e élni a gyorsan fejlődő egyiptomi gazdaság kínálta lehetőségekkel.

A miniszterelnök holnap kezdődő egyiptomi tárgyalásainak középpontjában a hétszáz magyar vasúti vagon szállításáról szóló, tavaly ősszel aláírt együttműködési szándéknyilatkozat véglegesítése lehet – közölték a Magyar Nemzettel kairói források. Egy ideig úgy tűnt, biztosan sikerül megszereznie az üzletet a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter futsalcsapatának városában működő Dunakeszi Járműjavítónak (DJJ), hiszen már 2014 nyarán arról tárgyaltak az egyiptomi féllel, hogy a megrendelés fejében egymilliárd eurós kedvező kamatozású hitelt nyújtana a magyar állam az Eximbankon keresztül. A magyar esélyeket erősíti, hogy Gamal Abd en-Nasszer, majd Anvar Szadat elnök idején az Ikarus buszok mellett teljes vonatszerelvényeket is szállítottunk az észak-afrikai országba, így jó hírünk volt az országban. Jellemző, hogy a motorvonatot régebben mágári (magyar) néven ismerték, illetve ha valaki nagyon gyorsan futott (például egy focista), arra is azt mondták, hogy mágári.

Időközben azonban – más világcégek mellett – az oroszok is bejelentkeztek az üzletre, így egyelőre nem egyértelmű, ki kap lehetőséget a hétszáz vagon és tizenöt mozdony szállítására. – Hogy milyen politikai és egyéb játszmák zajlanak a háttérben, azt nem tudni, de az biztos, hogy végleges döntés még nem született az üzletről – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Hani al-Husszeini könyvvizsgáló, gazdasági tanácsadó, az egyiptomi szocialista párt szakértője. Mint mondta, ez a reménybeli szerződés ugyan komoly tétel lehet a magyar vállalkozás számára, de az arab tavaszt követő visszaesésből lassan kilábaló egyiptomi gazdaság ennél sokkal nagyobb lehetőségeket kínál a magyar cégeknek, ha résen vannak, és lecsapnak a kínálkozó lehetőségekre. Az Abdel Fattáh asz-Szíszi elnök által elindított gazdasági fejlesztés fontos része ugyanis, hogy a 2014 nyarán indított és tavaly augusztusban megnyitott – a Szuezi-csatorna mellé épített – Új Szuezi-csatorna körzetében négy új gazdasági központot hoznak létre, amelyek célja a fölgyorsult hajóforgalom nyújtotta üzleti lehetőségek kiaknázása. – Jól mutatja a nemzetközi érdeklődést, hogy Dél-Korea már kinyilvánította szándékát, hogy gépkocsi-összeszerelő üzemet építene a Port Szaíd déli oldalán lassan teljesen elkészülő egyik gazdasági központ területén, ha sikerül megegyezni az egyiptomi hatóságokkal – mondta a szakember.

Al-Husszeini hasonló vagy még ennél is nagyobb méretű üzletként említette a Kairó és a szuezi térség között félúton – a tervek szerint 13 ezer milliárd forintból – épülő új államigazgatási központot, az egyelőre még névtelen új fővárost. Várakozása szerint a tavaly elindított fejlesztés, illetve a 2014-ben megkezdődött szuezi beruházás legkésőbb 2018 közepén már konkrét lehetőséget kínál a befektetőknek, illetve cégeknek. A jelenlegi szakaszban az egyiptomi állam az alap-infrastruktúrát építi ki, de amint elkészül vele, megnyílik a lehetőség a külföldi cégek előtt. A tervek szerint egyiptomi beruházó cégek fogják össze a fejlesztéseket, velük kell egyezségre jutni a befektetőknek. – Ha piacot szeretnének nyerni a magyar vállalkozások, nagyon ébernek kell lenniük, mert hatalmas az érdeklődés – hangsúlyozta Al-Husszeini. – Olyan hatalmas fejlesztésekről van szó, hogy fővállalkozóként talán kisebb az esélyük, de ha ügyesen helyezkednek, s nagyobb nemzetközi vállalkozásokkal szövetkeznek, bőven juthat munka nekik is. Bizakodásra ad okot az is, hogy Asz-Szíszi elnök bizonyos tekintetben vissza akar térni a nasszeri időkhöz, vagyis az elmúlt évtizedekben túlságosan Nyugat-Európa felé orientált Egyiptomot szeretné visszatéríteni Közép- és Kelet-Európa felé.

Az egyiptomi gazdasági szakértő szerint leginkább azokon a területeken van esélyük a magyar vállalkozásoknak, ahol már évtizedekkel korábban bizonyítottak. Így például a gyógyszergyártás, az energetika területén. A Siemens beszállítójaként például jelenleg is ott vannak a magyar alkatrészek a német világcég által épített hőerőművek turbináiban, s magyar tervezők is közreműködnek a csaknem Paks II méretű beruházásokban. Al-Husszeini azonban a legnagyobb lehetőséget a mezőgazdaságban látja. A több évtizede szállított mezőgazdasági gépek egy része ugyanis még ma is működik. Kétségtelen ugyanakkor, hogy traktorokat, kombájnokat és tehergépkocsikat már nem gyártanak hazai cégek, de talajművelőkkel és vetőgépekkel, műtrágyaszórókkal és egyéb gépekkel ott van a piacon a magyar gépgyártás. Annál is inkább érdemes erőfeszítéseket tenniük a magyar cégeknek, illetve a kormányfővel érkező vállalatok képviselőinek, mert jelenleg több millió hold területen folyik a földjavítás, amelynek befejeződését követően nemcsak a jól ismert magyar mezőgazdasági gépeknek találhatnak piacot, de az agrártechnológiákra is szükség lehet.

Reményt keltő az Egyiptomba készülő magyar turisták és üzletemberek számára, hogy akár a vízummentesség is szóba kerülhet a magyar miniszterelnökkel, illetve a kíséretében lévő szakemberekkel folytatott tárgyalásokon. Ahmed Jehia idegenforgalmi miniszter a vízummentességre vonatkozó kérdésünkre elmondta, a magyar küldöttséggel folytatandó tárgyalásokon minden eszközzel igyekeznek elősegíteni a beutazók számának növekedését. Az arab tavaszt követően ugyanis számottevően esett az Egyiptomba utazók száma, ami jelentős gondot jelent az ország gazdasága számára. Hogy növeljék a beutazási kedvet, jelentősen erősítették a biztonsági intézkedéseket a reptereken, illetve az idegenforgalmi látványosságoknál, amitől szintén az utazási kedv növekedését remélik.

Az egyiptomi idegenforgalmi hatóság is készül a holnap kezdődő tárgyalásokra. Szami Mahmud elnök a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, magyarországi médiakampányt terveznek, hogy népszerűsítsék az országot. Az Egyiptomba utaztató vállalkozások pedig arra számíthatnak, hogy munkájukat támogatja a hatóság. De az Egyptair is kedvező árú jegyekkel segíti az országba készülők utazását.

A látogatás során kiemelten kezeljük gazdasági és kereskedelmi kapcsolatrendszerünk fejlesztését a mezőgazdaság, az ipar, a vízügyek, a kereskedelem, az energetika, a turisztika és a védelem területén is. Egyiptom állami nagyberuházásokba és fejlesztésekbe kezdett, célunk, hogy biztosítsuk a magyar cégek részvételi lehetőségét e beruházásokban – közölte lapunkkal a külgazdasági és külügyi tárca sajtóosztálya. Az elmúlt egy évben oktatási, turisztikai együttműködésről szóló megállapodások születtek. A tárca kiemelten fontos tételként említette a 700 vasúti kocsi szállításáról szóló szándéknyilatkozat megszületését. A Magyar Nemzeti Kereskedőház tájékoztatása szerint a szervezet kairói irodájának megnyitását követően jelentősen emelkedett az Egyiptomba irányuló magyar export: 2014-ben 299 millió dollárra rúgott, ez

67 százalékos növekedést jelentett az előző évi adathoz képest. Elsősorban a híradás-technikai készülékek, a közúti járművek és az energetikai berendezések kivitele többszöröződött meg ebben az időszakban. (Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az arab tavaszt követően a Muzulmán Testvériség képviselőjeként hatalomra került – majd 2013 nyarán leváltott – Muhammad Murszi idején jelentősen visszaesett az egyiptomi gazdaság.) Nemrégiben írták alá azt a szerződést, amely szerint a magyar Zöldségtermesztési Kutató Intézet 40 különböző fajtájú vetőmagot szállít egyiptomi partnerének. Jelenleg a Nílus vizének megtisztításával, autó- és védelmi ipari együttműködéssel, valamint gyógyszeripari közös fejlesztéssel kapcsolatos tárgyalások folynak a kereskedőház közreműködésével. (MN)