Ellentétes folyamatok zajlanak az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. Kedvező tendencia, hogy – a Magyar Nemzeti Bank friss adatai alapján – az idei első negyedévben hosszú idő után növekedésnek indult a pénztártagok száma. A gyarapodás ugyan alig kimutatható: három hónap alatt mintegy félezer fővel többen vannak, akik félretesznek idősebb korukra, az viszont örvendetes, hogy az új belépők száma csaknem eléri a 12 ezer főt. Különösen mérsékeltnek látszik a gyarapodás, ha figyelembe vesszük, hogy a 2008-as válságot követően több mint 250 ezerrel esett vissza a pénztártagok száma. Hogy mégiscsak alapvető változásról van szó, azt jól mutatja, hogy az év első negyedében mindig csökkenni szokott a pénztárak taglétszáma.
Mégsem felhőtlen azonban a kép. A több százezer kilépő mellett egyre több olyan pénztártag akad, aki szünetelteti tagságát, azaz nem fizet egyetlen fillért sem számlájára. Tavaly év végén 23 ezer ilyen tagot tartottak nyilván a pénztárak. Annak ellenére nem fizet ez a több tízezer ügyfél, hogy elvileg már több mint egy évtizede, 2003 januárjától megtiltotta ezt a törvényhozás, azaz nincs lehetőség a tagdíjfizetés szüneteltetésére. Ezért egy idén tavasszal megszavazott törvénymódosítás még egyértelműbbé tette, hogy tilos a tagdíjfizetés szüneteltetése. Igaz, még nem hirdették ki a jogszabályváltozást.
Az Azénpénzem.hu elemzése szerint jelenleg úgy látszik, mintha mind a 23 ezer tag ismét elkezdte volna a fizetést, ami igen valószínűtlen. A pénzügyi portál vélekedését erősíti, hogy negyedével növekedett a nemfizetés miatti tartalékképzés a pénztáraknál az elmúlt egy esztendőben. Az adatok azt mutatják, az elmúlt évben a nyilvántartás szerinti befizetéseknek csaknem 25 százalékát az elmaradt tagdíjfizetések miatti tartalékképzés tette ki. Az idei év első negyedében ez az arány 34 százalékra emelkedett, azaz minden harmadik pénztártag nem tett eleget a kötelezettségének.
Ez a tény jelenősen árnyalja azt az egyébként örvendetes változást, hogy a befizetések 71 százaléka már nem a munkáltatótól béren kívüli juttatásként érkezik, hanem a pénztártagok fizetik be adózott forintjaikból. Számszerűsítve a statisztikát, a következő a kép: az egyéni számlára befizetett összeg 17,1 milliárd forintot tett ki az első negyedévben. Ebből 8,3 milliárd forint a munkáltatóktól érkezett, 14,5 milliárd forintot pedig a tagok maguk fizettek be. A portál vélekedése szerint ez utóbbi összegből le kell vonni az elmaradásokat. Ezt az összeget a megképzett tartalékból teremtik elő a pénztárak, ami persze nem feltétlenül rossz a számukra, hiszen – bár befizetés nem érkezik hozzájuk – a tartalékból átvett összeggel szemben is el tudják számolni költségeiket. Ez egyben azt is eredményezi, hogy nem képződik működési veszteség a kasszáknál. Egyelőre ez nem jelent komoly problémát, mert pillanatnyilag még szép hozamot termelnek a pénztárak: az év első három hónapjában a költségek levonása után is 9 százalékos hasznot tudtak jóváírni a számlákon. Ez persze nem mindig lesz így, hiszen az alacsony kamat- és hozamkörnyezet nem marad örökké fönn. Ennek következménye pedig az lehet, hogy nem lehet a hozamokból fedezni a számlák működtetésének költségeit.
E folyamatot súlyosbíthatja, ha a kormány egyre inkább csökkenti a kafetériarendszer nyújtotta előnyöket. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége ezért azt kéri, hogy az öngondoskodás önálló jogcímen kapjon támogatást. Kravalik Gábor, az egészség- és nyugdíjpénztárakat tömörítő érdekvédelmi szervezet elnöke kifejtette: ha például adókedvezmény formájában bevezetnék az önálló jogcímen adott, kafetériarendszeren kívüli támogatást, az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak még nagyobb mértékben hozzájárulhatnának az öngondoskodási piac bővüléséhez.
