Mint mi is megírtuk, a brit The Daily Telegraph netes kiadásán még vasárnap megjelent cikk tudósítója szerint amiatt indulhat vizsgálat Brüsszelben, mert a pályázatban napi 2500–7000 utast ígértek, ám az első hónapban napi szinten mindössze 30-an vették igénybe a felcsúti nosztalgiajáratot.
Csepreghy azonban kiemelte: eddig az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) részéről semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett, de a kormány kész minden kérdésre válaszolni bármelyik EU-s intézménynek.
A közleményben hangsúlyozta, hogy a felcsúti kisvasútról szóló támogatási szerződés, mint ahogy arról a Miniszterelnökség több alkalommal tájékoztatást is adott, pontosan tartalmazza a beruházás összegét, célját, eredményét és a vállalt utaslétszámot. A beruházók évente 10 000 utazóra, tehát naponta 28 főre tettek vállalást pályázatuk benyújtásakor, az eddigi látogatottsági adatokat figyelembe véve pedig a szám megalapozott, hiszen az ellenzéki sajtó is ekkora utazóközönségről beszél kritikus cikkeiben – emelte ki az államtitkár.
A közlemény szerint a felcsúti kisvasút fejlesztése nem példa nélküli beruházás, hanem egy turisztikai koncepció része, amely kapcsolódik a Váli-völgy többi fejlesztéséhez, növelve a térség turisztikai teljesítőképességét. A Vértes és Etyek hasonló fejlesztései is ebbe a sorba illeszkednek, ahogyan az ország más helyszínein megvalósuló hasonló beruházások, például a börzsönyi, a lillafüredi vagy a szilvásváradi fejlesztések – tudatta.
Ismert, a hajdani vonal kis, mindössze három megállóból álló, 5,7 kilométeres szakaszát több mint 800 millió forintból építették újjá kisvasútként, ebből 600 milliót fizetett az Európai Unió. Az Átlátszó tájékoztatása szerint az általuk kikért tervdokumentációból az derült ki, hogy a pesszimista becslés szerint is napi 2560 utassal számolnak, ami 50 százalékos kihasználtságot jelentene. Azonban a május elején átadott kisvasútra május 22-én a portál az 1120-as, május 13-án az Iho.hu a 285-ös sorszámú jegyet vette meg Felcsúton.
Az Átlátszó által még tavaly közzétett adatokra reagálva Csepreghy most azt közölte: a kalkuláció nem is a felcsúti kisvasútra vonatkozik, hanem a normál nyomtávú Bicske–Lovasberény-vonal első ütemére. A portál tehát szerintük egy éve tulajdonképpen félrevezeti a magyar sajtót.
„Az NKH-nak nem az a feladata, hogy a projekt pénzügyi fenntarthatóságát vizsgálja, hanem az, hogy az engedélyezéshez szükséges adatokat elemezze, és kapacitásbecsléseket adjon. A támogatást pedig az alapján adják meg vagy utasítják el, hogy a beruházás vállalt utasszáma, az ebből fakadó bevételek és a többi térségi turisztikai projekt fenntarthatóvá teszi-e a fejlesztést. Az NKH tevékenysége a beruházás engedélyezése kapcsán releváns, ahogyan egy autópálya-fejlesztéshez is elvégeznek ilyen kalkulációkat – például mekkora az átviteli kapacitása az M6-os autópályának – de ez nem azt jelenti, hogy egy beruházás csak 100 százalékos áteresztőkapacitáson válik önfinanszírozóvá” – írta Csepreghy.
