– Mi a véleménye a nemzeti fejlesztési tárca és az Uber múlt heti találkozójáról?
– Úgy tudom, az Uber az elmúlt két évben többször kereste a kapcsolatfelvételt a szakminisztériumokkal. Ezeken a találkozókon azokat a mára mindenki számára ismert kommunikációs paneleket próbálta elfogadtatni, amelyek arról szólnak, hogy az innováció mennyire fontos és megállíthatatlan a mai modern gazdasági életben. A tárca eddig is azt hangsúlyozta, hogy örömmel fogad minden új szereplőt a hazai piac, ha az teljesíti a minimális elvárásokat. Az Uber – amely az Európai Unióban holland székhelyű, de valójában a Bermudákra bejegyzett, offshore-kapcsolatú kaliforniai cég – a mai napig nem kért és nem kapott tevékenységi engedélyt Magyarországon. Tehát jelenleg is illegális szereplője a gazdaságnak. Kényes helyzetbe kerülhet a jövőben egy szakminisztérium, ha olyan céggel tárgyal, amely fittyet hány a magyar törvényekre. A kormány és a rendeletalkotók mentségére szóljon, hogy az utolsó pillanatig hittek a cég meséjében: abban, hogy szándékában áll megfelelni a magyar szabályozásnak. Ezt a kommunikációs trükköt már a világ több országában alkalmazták, persze csak időhúzás céljából, és több kabinetet hoztak már ezzel kellemetlen helyzetbe. Ám bízom abban, hogy a magyar kormánynak sikerül meggyőznie az Uber képviselőit, hogy végre tegyék legálissá a tevékenységüket, legyenek együttműködők a hatósági ellenőrzések során, és valódi piaci versenyben méressék meg magukat. Jelen pillanatban van egy tiszta képlet, amelynek alapján az Uber és a hasonló alkalmazások üzemeltetői végezhetnék a tevékenységüket. Ha ezt nem vállalják fel, akkor a kormány és a hatóságok nem tehetnek mást, mint hogy fellépnek velük szemben.
– Többen azért bírálják a taxisokat, mert nem fejlesztenek, nem költenek innovációra úgy, mint az Uber.
– A budapesti taxiszolgáltatásban óriási fejlesztések mentek végbe 2013 óta. Megjelentek az infokommunikációs címkiadó rendszerek az autókban, így a telefonon rendelő utasnak a hozzá legközelebb lévő szabad taxit továbbítják. Kötelezően be kellett szereznünk a bankkártya-elfogadó terminálokat, ami csökkenti a készpénzforgalmat. Ha bármelyik német városban kártyával szeretnénk fizetni, furcsán tekintenének ránk. Franciaországban pedig jóval előre kell jelezni, ha így akarjuk rendezni az utat. Az utóbbi hónapokban egyébként már megjelentek az Uberhez hasonló fejlesztések a nagyobb budapesti társaságoknál is. Mivel a fővárosi taxisok, az Uberrel ellentétben, nem percenként és óránként változtatják a piaci igényekre hivatkozva a díjaikat, az utasok egyre nagyobb számban töltik le a budapesti fuvarszervezők innovatív alkalmazásait. A megrendelők telefonjukon folyamatosan követhetik autójuk mozgását. Ha igénylik, a taxi érkezésekor üzenetet is kapnak. Különleges igényeket is megadhatnak az utasok, például azt is, hogy hatszemélyes, esetleg kombi legyen az autó. Ezekre az Uber alkalmazásának fejlesztői nem fordítottak különösebb figyelmet. Ha az utasnak a taxissal vagy a szolgáltatással szemben bármilyen kifogása van, akkor a kormányrendeletben előírt módon, telefonos ügyfélszolgálaton magyar, német és angol nyelven kérhet segítséget.
– Ezek szerint ismeri, mert letöltötte az Uber telefonos alkalmazását?
– Nem, mert jogkövető állampolgárként illegális szolgáltatást nem veszek igénybe. Sajnos kevesen tudják, de tavaly augusztus óta az is büntethető, aki az illegális szolgáltatást igénybe veszi. Természetesen azért vannak információim arról, hogyan működik az Uber applikációja. Ma több hasonló alkalmazás fut a budapesti társaságoknál, amelyek sokkal jobbak és biztonságosabbak. Itt nincsenek kisbetűs opciók, felárak, szorzók. Tényleg annyit fizet az utas, amennyit az útvonal szerinti megtett úton fizetnie kell. Ez minden esetben visszaellenőrizhető, akár az ügyfélszolgálatok bevonásával is. Az Ubernél panasz esetén legfeljebb egy angol vagy német nyelvű e-mailt küldhetünk Amszterdamba. Az Uber által kiállított elektronikus számla ugyan szép és színes, de a magyar számviteli törvényeknek és szabályoknak nem felel meg. E-számlát csak olyan vállalkozás adhat ki, amely erre előzetesen engedélyt kapott az adóhatóságtól. Mivel az Ubernek ilyen engedélye nincs, e bizonylatok elszámolása erősen kérdéses.
– Az Uber azt kommunikálja, hogy ő nem taxis cég, ezért más szabályok vonatkoznak rá.
– Hamis az Ubernek az az állítása, hogy az általa közvetített szolgáltatás nem taxi, hanem utazásmegosztás. Az utazásmegosztásnak ugyanis alapismérve, hogy mindig a sofőr mondja meg, mikor, honnan, hová megy, így lehet hozzá társulni. A taxi esetében viszont mindig az utas rendeli meg a szolgáltatást, ő mondja meg, hogy hová utazik; az Uber is ilyen. Így viszont ez utóbbira is érvényesek a jogszabályok, amelyek előírják, hogy az autó – amelyet taxiórával kell felszerelni – milyen műszaki állapotú legyen, és milyen időközönként kell vizsgára vinni. Budapesten a taxisok pályaalkalmassági vizsgálaton esnek át, ezután taxivezetői szaktanfolyamot kell elvégezniük. Amennyiben nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként szeretnének sofőrködni, még egy taxis vállalkozói tanfolyamot is el kell végezniük. Az induláskor speciális biztosítást kell kötni, amely az utasok védelmét szolgálja károkozás esetére. Az Uber egyértelműen fuvarszervezési tevékenységet végez, amikor platformot nyújt az utas és a sofőr számára, hogy az utazás létrejöhessen, és ezért természetesen fuvarszervezési díjat számol fel. Ez a tevékenység ma Magyarországon engedélyköteles, márpedig az Ubernek ilyen engedélye nincs. Sőt, tudomásom szerint jelét sem mutatja annak, hogy ezt meg akarja szerezni. Sokan egyébként azt hiszik, hogy az Uber olcsóbb, mint a taxi. Az alaptarifa alapján talán valóban néhány százalékkal kisebbnek mondható az utazás végén fizetendő fuvardíj. Csakhogy többnyire nem ezzel a tarifával szolgáltatnak, hanem különböző nagyságrendű szorzókkal térítik el az árat a megnövekedett utazási igényekre hivatkozva.
– Miért maradtak félbe a keddi taxistüntetések?
– Az idei tüntetéseket nem az Országos Taxis Szövetség szervezte, nem is vettünk részt rajtuk, és az események megosztották a taxistársadalmat is. A célokkal ugyan egyetértettünk, a móddal már nem. Véleményünk szerint nem az utcán, az amúgy is leterhelt, zsúfolt városi forgalomban kell megvitatni egy ilyen kérdést. Az Uber megjelenésével kapcsolatban ma sokan felvetik, hogy a fővárosnak felül kellene vizsgálnia a hatósági rögzített árat. Azt hiszem, a budapesti taxisok nagy örömmel vennék, ha – az Uber által alkalmazott rugalmas árképzéshez hasonlóan – hóban, esőben, dugóban, koncert idején ők is különböző szorzókkal növelhetnék meg a tarifájukat. Nyilvánvaló, hogy az utazóközönség ezt nem fogadná nagy lelkesedéssel, és hadd nyugtassam meg őket: nekünk, taxisoknak nem is ez a célunk.
