A korábbi várakozásokat felülmúló GDP-növekedésről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH): a bruttó hazai termék 2,6 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva az első negyedévi 0,9 százalékos emelkedés után. Ez meghaladta az elemzők 2,1 százalékos várakozását. A KSH a „nyers” számok mellett közölte az uniós összehasonlításokban is alapul vett, a statisztikai módszertan szerint minden egyszeri és rendkívüli tényező kiszűrésével kapott eredményeket is; eszerint 1,7 százalékos volt a növekedés a második negyedévben 2015 azonos időszakához képest.
– A friss adatok igazolják, hogy az első negyedévi visszaesés átmeneti volt, a gazdaság növekedési lendülete továbbra is tart, és ha nem történik váratlan esemény, a tervezett 2,5 százalékos növekedési ütem tartható – kommentálta a nemzetgazdasági miniszter a KSH által nyilvánosságra hozott GDP-adatokat. Varga Mihály rámutatott: a magyar gazdaság úgy is képes volt magasabb szintű növekedésre, hogy az uniós átutalások nem érték el a tervezett szintet. A miniszter hangsúlyozta, hogy a 28 uniós tagállam negyedéves alapon 0,4, éves alapon 1,8 százalékkal növekedett, amit a magyar bővülés jócskán meghalad.
Varga értékelése ugyanakkor nem megalapozott, hiszen az almát hasonlítja össze a körtével: az Eurostat, azaz az Európai Unió statisztikai hivatala által az egyszeri és naptárhatásoktól megtisztított eredményeket veti össze a nyers magyar adatokkal. Az Eurostat számai szerint a közösség pont egytized százalékponttal produkált nagyobb növekedést, mint Magyarország. Vagyis ebből az összevetésből az derül ki, szó sincs arról, hogy a legmagasabbak között volt a második negyedéves hazai gazdasági növekedés, hanem még az átlagot sem sikerült elérni. A régió országai között pedig abszolút sereghajtók vagyunk, hiszen Szlovákia 3,7, Lengyelország és Bulgária 3-3, Románia pedig közel 6 százalékos bővülést produkált.
Mindezzel kapcsolatban Mellár Tamás közgazdász lapunk érdeklődésére kifejtette: a régiós lemaradást egyértelműen az magyarázza, hogy a hazai gazdaságpolitika kevésbé eredményes, mint a lengyel vagy a szlovák. – A magyar gazdaság rendkívül kitett a külpiacoknak, nem áll meg a saját lábán, ráadásul a krónikus munkaerőhiány miatt nincs sok esély arra, hogy nagyobb lendületet vegyen. Nincs belső hajtóerő, az uniós források felhasználása pedig akadozik – emelte ki a közgazdász, megjegyezve: a nemzetgazdaság szerkezete és helyzete fél százalék körüli növekedést indokol. Mellár Tamás Bulgária és Románia eredményével kapcsolatban megjegyezte, hogy a két ország rendkívül alacsony bázisról indul, a technikai fejlődés pedig csak most kezdi éreztetni hatását. – Ezen a közép-európai országok a 90-es évek derekán már átestek – tette hozzá a közgazdász.
