A letelepedésikötvény-konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők legalább 300 ezer euró, azaz 93 millió forint névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig letelepedési engedélyt kapnak. Ezt a pénzt azonban Magyarország öt év múlva visszafizeti. A közvetítőcégek ügyfelenként 23-28 millió forintot nyernek az üzleten. Eddig 4700 letelepedési kötvény kelt el, az offshore cégek az olcsóbb árazással számolva 115, a drágább szolgáltatási díjjal számolva 130 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből 42 milliárd forint közpénz, hiszen miután lejárt az állampapír ötéves futamideje, kamatot is fizet a magyar állam a homályos hátterű magáncégeknek. A konstrukciót lehetővé tevő törvénymódosítást Rogán Antal – jelenleg a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter – nyújtotta be a parlamentnek 2012-ben.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) korábbi bejelentése szerint egyébként idén március 31-éig jelentkezhetnek a külföldiek a kötvényprogramra, amely ugyanakkor csak nyáron ér véget. Gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy a beadott kérelmeket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, a magyar titkosszolgálatoknak, valamint a rendőrségnek egy hónapja van elbírálni. Ezután a közvetítőcégeknek 45 napjuk van lejegyezni az állampapírt. Ebből az következik, hogy a valóságban június 15-én zárul a program. Az adósságkezelő lapunknak korábban azt mondta, hogy a letelepedési magyar állampapírok „értékesítésének befejezése után az ÁKK nem fog újabb sorozatot kibocsátani ebből a típusú kötvényből”. Ám a szervezet a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézménye, tehát a tárca minisztere vagy államtitkára bármikor utasíthatja őket a kötvény újbóli kibocsátására. Vagyis amíg a letelepedési állampapír kibocsátását szabályozó törvény hatályban van, addig az elvi lehetőség bármikor fennáll a program folytatására.
