A nyugati nyitás első állomásaként már Bécsben is hozzá lehet jutni magyar letelepedési kötvényhez. Az I. I. I. Immigrant Integration & Invest GmbH (I. I. I. GmbH) nevű vállalatot 2015 áprilisában alapította a Kárpátalján született, de ma már magyar állampolgár Ruda Ilona és az ukrán Rudyi Ivan. A cég 60 ezer eurót (18,5 millió forint) kér az ügyintézésért. Jól mehet az üzlet, hiszen Ruda Ilona bő fél évvel a cégalapítás után 750 ezer euróért (több mint 230 millió forint) vett ingatlant Maria Guggingban. Vagyis 12-13 ügyfél elég volt ahhoz, hogy házat vásárolhasson Bécs külvárosában. Ebből is látszik, milyen óriási a hasznuk a magyar kötvényprogramban a magáncégeknek, pedig ez a vállalat csak alvállalkozóként van jelen az értékesítésben.
Az osztrák főváros egyébként jó terep lehet az ilyen üzletekre, hiszen sok külföldi fordul meg ott. Az iroda a Mooslackengasse 17. alatt található Bécsben, de a vállalkozás honlapja szerint Moszkvában, a kazah Asztanában, valamint Cipruson, Máltán és Portugáliában is vannak kirendeltségeik. A cég honlapja orosz nyelvű, s nemcsak a magyar letelepedésikötvény-programot népszerűsítik, hanem más országok vízumprogramjai is szerepelnek a kínálatban. (A cégről másfél hete tett említést a News.at hírportál.)
Az I. I. I. GmbH az orosz nyelvű ügyfelekre specializálta magát, vagyis elsősorban orosz, ukrán és kazah állampolgárok körében népszerűsíti a programot. Ám a kötvényprogram sajátossága miatt azonban csak a magyar kormány által preferált és engedélyt kapó, Liechtensteinben bejegyzett VolDan Investments jegyezheti le az orosz és ukrán állampolgárok nevében az állampapírt. Az Országgyűlés Fidesz-többségű gazdasági bizottsága jelenleg öt közvetítővállalkozásnak engedi meg, hogy megvegye a letelepedési magyar állampapírt. Külföldiek nem vásárolhatják meg közvetlenül, ők a pénzükért csak egy, a cég által kiállított elismervényt kapnak, amivel igazolják, hogy 300 ezer eurót átvettek az ügyféltől. Éppen ezért korrupciógyanús a magyar letelepedésikötvény-program, hiszen csak a Fidesz által kedvezményezett cégek vehetnek részt az üzletben. Csakhogy ezeknek a vállalkozásoknak a tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, a program végső haszonélvezői ismeretlenek maradnak. Annyit lehet csupán tudni, hogy az Országgyűlés gazdasági testülete a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund, a ciprusi illetőségű Innozone Holdings Ltd. és Migrat Immigration Asia Ltd., továbbá a liechtensteini VolDan Investments Ltd., illetve az egyetlen magyar vállalkozás, az Arton Capital Hungary Kft. részére adott kötvénylejegyzési engedélyt. (Ez utóbbiról korábban már megírtuk, hogy az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy nevű cégén keresztül szerződik a pénzes külföldiekkel, vagyis ez is offshore cégnek számít.) Bár több mint száz vállalkozás hajtja fel az ügyfeleket, de a cikkünkben szereplő bécsi társaság is végső soron a gazdasági bizottságtól engedélyt kapó cégen keresztül tud csak letelepedési engedélyt szerezni a külföldi kuncsaftoknak.
A letelepedésikötvény-konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők legalább 300 ezer euró, azaz 93 millió forint névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig letelepedési engedélyt kapnak. Ezt a pénzt azonban Magyarország öt év múlva visszafizeti. A közvetítőcégek ügyfelenként 23-28 millió forintot nyernek az üzleten. Eddig 4700 letelepedési kötvény kelt el, az offshore cégek az olcsóbb árazással számolva 115, a drágább szolgáltatási díjjal számolva 130 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből 42 milliárd forint közpénz, hiszen miután lejárt az állampapír ötéves futamideje, kamatot is fizet a magyar állam a homályos hátterű magáncégeknek. A konstrukciót lehetővé tevő törvénymódosítást Rogán Antal – jelenleg a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter – nyújtotta be a parlamentnek 2012-ben.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) korábbi bejelentése szerint egyébként idén március 31-éig jelentkezhetnek a külföldiek a kötvényprogramra, amely ugyanakkor csak nyáron ér véget. Gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy a beadott kérelmeket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, a magyar titkosszolgálatoknak, valamint a rendőrségnek egy hónapja van elbírálni. Ezután a közvetítőcégeknek 45 napjuk van lejegyezni az állampapírt. Ebből az következik, hogy a valóságban június 15-én zárul a program. Az adósságkezelő lapunknak korábban azt mondta, hogy a letelepedési magyar állampapírok „értékesítésének befejezése után az ÁKK nem fog újabb sorozatot kibocsátani ebből a típusú kötvényből”. Ám a szervezet a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézménye, tehát a tárca minisztere vagy államtitkára bármikor utasíthatja őket a kötvény újbóli kibocsátására. Vagyis amíg a letelepedési állampapír kibocsátását szabályozó törvény hatályban van, addig az elvi lehetőség bármikor fennáll a program folytatására.
