A leghíresebb múzeumi rablásokat még ma is rejtély övezi

A párizsi Louvre kirablása ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy a legőrzöttebb múzeumoknak is vannak gyenge pontjaik. A vasárnapi párizsi eset kapcsán a történelem legjelentősebb múzeumi rablások sorát vesszük végig, bemutatva azokat a híres műkincsrablásokat, amelyek örökre beíródtak a bűnüldözés és a művészet világába.

2025. 10. 23. 5:57

A közgyűjtemények, múzeumok és galériák évszázadok óta őrzik a világ legféltettebb kulturális kincseit, ám éppen ez a felbecsülhetetlen érték vonzza a bűnözőket. A közelmúltban a párizsi Louvre Museum ellen elkövetett rablás ismét ráirányította a figyelmet a múzeumi lopások veszélyére, amelyek során pótolhatatlan műkincsek tűnnek el, sokszor nyomtalanul.

A leghíresebb múzeumi rablások története egészen a modern múzeumok kialakulásáig nyúlik vissza. Az ellopott festmények utáni nyomozások évtizedekig, sőt, évszázadokig is eltarthatnak.

A múzeumi rablások a leghíresebb alkotásokat is megcélozták

A múzeumrablás egyik leghírhedtebb, bár befejezését tekintve szerencsés esete a Mona Lisa elrablása volt a párizsi Louvre-ból 1911-ben. Vincenzo Peruggia, a múzeum egy korábbi alkalmazottja rejtőzködött el a Louvre-ban, majd a köpenye alatt kicsempészte az épületből Leonardo da Vinci híres festményét. A Mona Lisa két évig „tartózkodott” elrablójánál. Az eltűnt becses műtárgyat végül a tolvaj a firenzei Uffizi képtár igazgatójának próbálta eladni, aki viszont feljelentette. Bár ez az eset nem végződött tragikusan, bemutatta a múzeumi biztonsági rendszerek sebezhetőségét, mindemellett óriási nemzetközi szenzációt keltett.

*A koncert – a Bostonból ellopott Vermeer (Forrás: Wikimedia Commons)*

Egy másik, máig megoldatlan híres műkincslopás az 1990-es bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeumban történt, ahol 13 felbecsülhetetlen értékű műkincs tűnt el. Két rendőrnek álcázott tettes lopta el többek között Vermeer és Rembrandt híres festményeit. Az ellopott műkincsek értéke meghaladja az 500 millió dollárt, és máig szerepelnek az FBI tíz legkeresettebb ellopott műtárgyának listáján. A nyomozás a mai napig tart, de a – közben még értékesebbé vált – festmények azóta sem kerültek elő.

Az amszterdami Van Gogh Múzeum szintén áldozatul esett. Bár 2002-ben elvittek két Van Gogh-festményt, a műtárgyak 2016-ban Olaszországban kerültek elő a maffia környékén, ami rávilágít a műkincs-kereskedelem és a szervezett bűnözés kapcsolatára. Hasonlóan jelentős eset volt a montreali Szépművészeti Múzeum 1972-es kirablása, ahol 18 műtárgy – többek között Rembrandt, Gainsborough és Rubens festményei – tűntek el, és máig sem kerültek elő.

Miért nehéz visszaszerezni az ellopott műtárgyakat?

Sajnos, a leghíresebb műkincsrablások zömében az ellopott festmények örökre eltűnnek. Gyakran azért nehéz visszaszerezni az ellopott műtárgyakat, mert röviddel a lopás után átkerülnek a műkincskereskedelem mélyére, a fekete piacra. Az olyan műtárgyak, mint a fent említett bostoni festmények, vagy a Whitworth Művészeti Galériából (Manchester) eltűnt Van Gogh-, Picasso- és Gauguin-műtárgyak nemigen tűnnek fel a legális művészeti piac árverésein, sokkal inkább „zálogtárgyként” vagy befektetési műtárgyként kerülnek bűnszervezetekhez.
A nyomozás az ellopott műkincsek után rendkívül összetett. Nemzetközi együttműködésre, az Interpolra, műkereskedők adatbázisára és a műtárgyhamisítás szakértőinek bevonására van szükség. A bűnüldöző szervek – mint például az FBI Műtárgy Bűnözési Csapata (Art Crime Team) – szoros kapcsolatban állnak a múzeumbiztonság szakembereivel, és folyamatosan fejlesztik a biztonsági rendszereket. Az utóbbi években a DNS-elemzés és a fejlettebb biztonsági rendszer is segítette a bűncselekmények felderítését, mint ahogyan az a 2003-as Drents múzeumi műkincslopás esetében történt, ahol a nyomozók sikeresen felgöngyölítették az ügyet.

Híres műkincsrablások Magyarországon

Hazánk is elszenvedett már jelentős múzeumi rablásokat. A Szépművészeti Múzeum 1983. november 5-i ügye a leginkább elhíresült eset. Összesen hét híres festmény, köztük Raffaello Eszterházy Madonnája és Giorgione Fiatalember képmása tűnt el. A rendőrség nemzetközi nyomozásba kezdett, és végül az ellopott festményeket hat hónapon belül, a különleges osztagok segítségével megtalálták Görögországban. Az eset rávilágított a magyar múzeumi biztonság hiányosságaira, és a hazai műkincslopás legsúlyosabb eseteként vonult be a történelembe.

*A Szépművészetiből ellopott Raffaello 20 millió dollárt ért 1983-ban (Fotó: Wikimedia Commons)*

A múzeumi rablások jelensége a műkereskedelem árnyoldalához sorolandó, ahol a felbecsülhetetlen értékű műtárgyak elmosódnak a törvényesség és a fekete piac között. A műkincslopás ellen a megerősített biztonsági rendszer, a nemzetközi együttműködés és a folyamatos nyomozás a legfőbb fegyver a rendőrség kezében.

Dák aranykincsek és a Picasso-rejtély

Romániát idén rázta meg egy nagy értékű lopás, ami ráadásul Hollandiában történt: januárban a Drents Múzeumból, a „Dacia! Az arany és ezüst királysága” című kiállításról raboltak el felbecsülhetetlen értékű dák műtárgyakat. Az ismeretlen elkövetők robbantással jutottak be az épületbe, ahonnan többek között a híres Coțofenești-i aranysisakot és három arany dák karperecet loptak el. A mintegy hatmillió euróra biztosított ellopott műkincsek utáni nemzetközi nyomozás jelenleg is zajlik, az ellopott festmények és műtárgyak sorsa a fekete piac mélyén lebeg.
A romániai műkincsrablás történetének abszurd epizódja volt a 2018-as eset, amikor a 2012-ben a rotterdami Műcsarnokból eltűnt, 15 millió dollárra becsült Picasso-festmény, a Harlequin fej került elő. A Hollandiában élő román írónő, Mira Feticu egy névtelen levél nyomán találta meg a képet a föld alá elásva, Tulcea megyében. Később azonban kiderült, hogy a kép egy hamisítvány, két belga filmrendező „performansza” volt. Az eredeti alkotást azóta is keresik, bár egyszer az a hír is felröppent, hogy a romániai tolvajok egyszerűen elégették őket, mert nem találtak rá vevőt.