Itt a boráremelés, de ezt még nem az aranyszínű sárgaság okozta

Tavasz óta lendületesen emelkedik a magyar borok ára itthon, és valószínűleg nem lesz megállás a drágulásban. Várható ugyanis, hogy az idei szüretre jellemző szőlőár-emelkedés és az aranyszínű sárgaság okozta költségnövekedések is beépülnek a termelői árakba.

Emelkednek a borárak Forrás: Frédéric Moreau / Hans Lucas via AFP)

Átlépte a húsz százalékot a belföldön termelt és itthon is értékesített borok termelők általi értékesítési árának növekedési üteme, ugyanis a január–szeptember közötti időszakban termelői áruk az egy évvel korábbi, hasonló időszakhoz képest csaknem 21 százalékkal, hektoliterenként 38,3 ezer forintra emelkedett. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) rendszeres jelentéseiből kiderül, hogy a borok áremelkedésének üteme még jóval a szüretet megelőzően, illetve az aranyszínű sárgaság betegség által okozott súlyos gondok nyilvánvalóvá válása előtt lett egyre intenzívebb: májusig éves alapon 17, áprilisig viszont még csak kilencszázalékos volt. Az árakból látszik a vörösborok iránti kereslet világszerte megfigyelhető mérséklődése is, hiszen a magasabb kategóriájú, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok közül a fehérborok feldolgozói értékesítési ára mintegy 19, a vörös- és rozéboroké pedig ettől elmaradva, hét százalékkal emelkedett, hektoliterenként 35,8 ezer, illetve 39,3 ezer forintra.

Az aranyszínű sárgaság emeli a szőlő termelési költségeit (Fotó: NurPhoto/Michal Fludra)

Az aranyszínű sárgaság is emeli a költségeket

Az áremelkedés szüret előtti beindulása azért is lényeges, mert a borászok már májusban jelezték, hogy emelkednie kell az áraknak, különben tönkre megy az ágazat. Az idei szüret az előző évinél magasabb szőlőárakat hozott, vagyis nőttek a borászok költségei, aminek a most a pincékben érlelődő borok árában kell megjelennie. A költségnövekedést tetézi, hogy az aranyszínű sárgaság egy – a bükki – kivételével már az ország összes borvidékén jelen van, ami dráguló növényvédelmet jelent, nem is beszélve a kivágások miatti területcsökkenésről és az újratelepítésről. 

A boltokban is volt áremelkedés: szeptemberben a statisztikai hivatal által mért termékek közül a földrajzi jelzés nélküli fehérborokért 17,9, az ugyanebbe a kategóriába tartozó vörösborokért pedig 14,3 százalékkal kellett többet fizetni a vásárlóknak szeptemberben, mint egy évvel korábban. 

Az AKI jelentéséből pedig az is kiderül, hogy az exportárakat kevésbé sikerült emelni, mint a belföldieket. A külpiacokon értékesített földrajzi jelzés nélküli, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok értékesítési ára ugyanis a belföldi csaknem 21 százalékosnál kisebb mértékben, 12 százalékkal emelkedett, elérve így a hektoliterenkénti 34 ezer forintot. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok értékesítési ára hasonló mértékben, 12 százalékkal 29,6 ezer forint/hektoliterre nőtt. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott vörös- és rozéborok közel 17 százalékkal magasabb áron, hektoliterenként 30,5 ezer forintért kerültek forgalomba a nemzetközi piacon.

A belföldön termelt és belföldön értékesített, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok közül a tokaji fehérborok belföldi értékesítési átlagára 159,7 ezer forint/hektoliter volt, mintegy nyolc százalékkal nőtt 2025. január–szeptember között 2024 azonos időszakához mérten. Ebben a kategóriában a vörös- és rozéborok közül az egri borok belföldi értékesítési átlagára pedig hét százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, 65 ezer forint hektoliterenként.

A tokaji fehérborok exportára négy százalékkal emelkedett, így 87,8 ezer forint/hektoliter volt, míg egri vörös- és rozéborok értékesítési ára nem változott, maradt az egy évvel korábbi január–szeptemberi időszakra jellemző hektoliterenként 67,7 ezer forintos szinten.

A statisztikai hivatal adatai szerint Magyarország bor-külkereskedelmi egyenlege (gyöngyöző bor és pezsgő nélkül) mennyiségben és értékben is pozitív volt 2025. január–augusztus időszakában, mennyiségben 16 százalékkal, értékben négy százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A borexport 45,8 ezer hektoliter volt, 15 százalékkal esett vissza, értéke négy százalékkal 30,6 milliárd forintra csökkent. A külpiacon értékesített mennyiség nagyobb hányadát, csaknem 64 százalékot a lédig borok tették ki, amelyek exportja 22 százalékkal 474,7 ezer hektoliterre csökkent. A csökkenés a lédig borok kisebb exportjának a következménye, amelyek egy éve még az kivitel 73 százalék tették ki a 606,3 ezer hektoliteres mennyiséggel. Eközben a palackos borok kiszállítása hozzávetőleg egy százalékkal 271,1 ezer hektoliterre nőtt, míg értéke hét százalékkal 16,6 milliárd forintra emelkedett. 

A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitel mintegy 77 százalékát tették ki.

Magyarország borimportja 2025 január–augusztus időszakában 41,2 ezer hektoliter volt, hozzávetőleg nyolc százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, és szinte teljes egészében palackos kiszerelésű volt. A palackos és a lédig kiszerelésű borok behozatalának összértéke négy százalékkal hárommilliárd forintra csökkent.