A téli időszámítás kezdete sokaknak csupán egy extra óra alvást jelent, de arra kevesen gondolnak, hogy az őszi machináció valójában egy apró időparadoxon a modern életünkben. Ez a jelenség a digitális rendszerekben, az energiafogyasztásban és még a közúti balesetek statisztikájában is furcsa, kevéssé ismert hatásokat vált ki.
A duplikált óra és az adateltolódások
A digitális rendszerek számára az óra visszaállítása komoly kihívást jelent, mivel az idő „visszaugrik” egy órával. Ezt a duplikált óra jelenségét sok szoftver és informatikai rendszer nehezen kezeli. A kritikus problémák főként a naplózott adatoknál és a munkarendek számításánál jelentkeznek.
Jellemző, hogy a rendszerek kétszer naplóznak adatokat ugyanarra az órára (azaz a 2.00 és 2.59 közötti időintervallumra), vagy rosszul számítják a műszakok hosszát. Erre példa volt egy 2021-ben történt amerikai eset, amikor egy kórház informatikai rendszere a hiba miatt kétszer számlázta ugyanazt az orvosi ellátást, mivel a szoftver nem tudta láncba rendezni, hogy az idő „visszaugrott”.
Az ilyen szoftverhibák komoly pénzügyi és működési zavarokat okozhatnak, a banki tranzakcióktól kezdve a repülőtéri biztonsági rendszerek időbélyegeiig bezárólag.
A közösségi közlekedés is megkutyulódik
Az óraátállítás persze nemcsak a technológiára, hanem az emberi szervezetre is hat, ami megmutatkozik például a közlekedésben. Egy amerikai kutatás (University of Colorado, Sleep Medicine Reviews, 2020) érdekes képet fest a baleseti statisztikákról: az extra egy óra alvásnak köszönhetően az őszi átállítást követő hétfőn 5-10 százalékkal kevesebb a közúti baleset, mint egy átlagos hétfőn. Csakhogy pár nap múlva, pénteken már több a kockázat, hiszen a hét vége felé a sötétebb délutánok és a felgyülemlett fáradtság miatt nő a baleseti kockázat. Mindez azt jelenti, hogy a kutatás alapján a közúti forgalom összességében a teljes héten már nem lesz biztonságosabb, mint egyébként, a korai sötétség pedig extra terhet ró a sofőrökre, különösen a délutáni csúcsforgalom idején.
