Jön az Airbnb alkonya?

A szakértő szerint egyre kevésbé éri majd meg turistáknak lakást kiadni. Az apartmanosok érdekképviselője korábban nem így nyilatkozott lapunknak.

Egyre kevesebb a pénz a befektetőknél, mivel felhalmozódott tőkéjüket az elmúlt egy-két év kedvező lehetőségeivel élve már többnyire beleforgatták ingatlanokba. Ennek ellenére még mindig akadnak olyanok, akik a lakáspiacon szeretnék elhelyezni a megtakarításaikat – mondta Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője.

A szakember szerint a belváros azért volt különösen népszerű az elmúlt években a befektetők körében, mert a külföldi turisták célpontja, így a lakáshotelek elsődleges terepeként szerepelt. Különösképpen kedvelték az új vagy újszerű, szépen felújított és felszerelt lakásokat, melyeket könnyen és jó áron lehetett rövid távra kiadni.

– Mégis úgy tűnik, hogy egyre többen hagyják abba az airbnb-zést, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – közölte Schneider Zoltán, a Balla Ingatlanirodák belvárosi irodájának szakmai vezetője. A befektetők várakozásai sokszor nem igazolódtak vissza, ingatlanaikat teljesen lelakták a turisták, nem hozta a remélt bevételeket, és kiderült, hogy sokak számára túl sok vele a munka.

Szerinte érkeztek azonban más, elbizonytalanító hírek is a rövid távú lakáskiadással kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy több társasház is pereket indított a közelmúltban amiatt, hogy a házban lévő lakások tulajdonosai rövid távon adják bérbe a lakásukat. A társasházak érvelése szerint a lakás hasznosításának ezen formája jogellenes, hiszen a rövid távú kiadás révén megváltozik az ingatlan funkciója. Azaz már nem lakáscélú ingatlanról van szó, hanem kereskedelmi célúról, így pedig a lakóközösség lehetőséget kap arra, hogy fellépjen a kereskedelmi hasznosítás ellen. A szakember szerint a belvárosban nagyon sok társasháznak van elege abból, hogy az adott házban akár a lakások harmada esetében is rendszeren ki-be járnak a turisták, mégpedig viszonylag aktív éjszakai életet élve. Mivel ügyvédek szerint ezek a perek megnyerhetők, a lehetőséggel várhatóan egyre több társasház fog élni, és egyre komolyabb az ellenállás a szállodaipar részéről is. Szerinte az airbnb-zés nem fog megszűnni néhány hónapon belül, mivel a budapesti szállodák nem képesek megfelelően kiszolgálni a 2017-es úszó-világbajnokságot, így szükség van a lakáshotelek kapacitására is.

A közeljövőben nem várható a rövid távú lakáskiadás megszűnése, inkább hosszú távon tűnik valószínűnek. Ezzel viszont mindenképpen kalkulálniuk kell a befektetőknek, mert egy ingatlanpiaci befektetés mintegy 15 éves megtérülést jelent. Márpedig, ha 2-3 éven belül akár jelentősen megváltozhat a piac, akkor komoly veszteség érheti azt, aki most egy új építésű, belvárosi lakásba fekteti a pénzét.

Az ingatlaniroda érvelése azért érdekes, mert az airbnb-sek érdekeit képviselő Magyar Apartmankiadók Egyesülete lapunknak arról számolt be, hogy hamarosan elkészülnek azzal a javaslatcsomaggal, amivel stabilizálhatnánk helyzetüket. Szeretnék elérni, hogy a rendszer minden szereplője legálisan működjön és megszűnjön feketézés. Az egyesület vezetője arra is kitért, hogy albérletárak nemcsak az Airbnb miatt drágultak az utóbbi időben.

A Balla-iroda szerint ugyanakkor, ha az airbnb-zés mint lehetőség megszűnik, az a belvárosi ingatlanárakra is jelentős hatással lesz.

– Ha azok, akik jelenleg a rövid távú bérbeadásban érdekeltek, eltűnnek a piacról, akkor a kereslet is mérséklődik az eladó lakások iránt, ez pedig biztosan árcsökkentést fog eredményezni – tette hozzá Schneider Zoltán.

Szerinte nem biztos tehát, hogy megéri a jelenlegi árakon ingatlant vásárolni a belvárosi kerületekben befektetési célból. Különösen, hogy mint a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adataiból is kiderült, a legnagyobb áremelkedés a belvárosban, vagyis az V., VI., VII. és IX. kerületekben következett be, a budai kerületek, például a XI. kerület vagy éppen a XIII. és a XIV. kerület csak a középmezőnyben szerepelt az árak növekedését tekintve.

Ma már viszont a stagnálás jellemző az árakra a belvárosi ingatlanpiacon, hiszen az ingatlantulajdonosok rájöttek, hogy nem tudják az általuk megálmodott árakon eladni a lakásaikat. Azok, akik kiszállnak a rövid távú lakáskiadásból, szintén el akarják adni az ingatlanainkat hosszú távú kiadás helyett, így a kínálatot gyarapítják ezzel. Schneider Zoltán szerint egyszerűen fogalmazva egy lufi alakult ki az elmúlt két évben a belvárosi ingatlanpiacon, nagyon sok az olyan ingatlan most, mely túl van árazva.

A négyzetméterárak jelenleg 400 ezer forintnál indulnak a belső kerületekben, de persze a népszerűbb utcákban ennél jóval magasabbak. Ezek közé tartozik például a Podmaniczky utca belső része, ahol az induló ár a használt lakásoknál 600 ezer forint, de egy szépen felújított lakás esetében eléri a 800 ezret is. A hirdetési árakat tekintve persze ennél drágább ajánlatokkal is lehet találkozni, ezek azonban nem tükrözik a reális eladási árakat. Az új építésű lakások hasonló áron vagy ennél néhány százezer forinttal nagyobb összegért vásárolhatók meg négyzetméterenként.

Alaposan meg kell tehát gondolnia a lépését annak, aki a belvárosban ennyiért most új építésű lakást vásárolna befektetési céllal, mert egyáltalán nem biztos, hogy megtérül számára a befektetése. Balla Ákos szerint érdemesebb máshol körülnézniük, mert ez a rizikó nem áll fenn az olyan lokációkban, mint például a XI. vagy a XIII. kerület. Ezekben a kerületekben ugyanis kisebb volt az áremelkedés mértéke, ráadásul az új építésű projekteknél is mérsékeltebbek az árak.