Januárban adjuk át javaslatcsomagunkat a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, szerencsére nyitottnak tűnnek az együttműködésre – mondta lapunknak a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke. Schumicky Balázs és társai azzal a céllal hívták életre a szervezetet még novemberben, hogy az airbnb-sek és más, rövid távú lakáskiadók érdekeit képviseljék. Azóta konkrét tervekkel álltak elő, és bíznak benne, hogy a jövő tavasszal várható, turizmust érintő törvényi változásokba is bekerülnek az elképzeléseik. Az elnök kiemelte, egyik fontos céljuk az egyéb szálláshely és a kereskedelmi szálláshely megkülönböztetése. Sokan egyéb szálláshelyként üzemeltetik a valójában 16 ágyas hosteleket is, ezáltal kedvező adózási kategóriába esnek. Ezért szeretnék elérni, hogy egyéb szálláshelynek legfeljebb a 10 ággyal rendelkező lakás számítson, efölött kereskedelminek kell minősíteni.
– Kár lenne tagadni, hogy létező problémát jelentenek a hangos vendégek a hasonló lakásokban. Erre azonban nem megoldás, hogy egy társasház szavazhat arról, kiadhatjuk-e az ingatlanunkat – utalt Schumiczky Balázs a lapunk által is bemutatott módszerre, mely szerint egyre több belvárosi társasházi törvény tiltja meg a rövid távú lakáskiadást. Ügyvédi irodák specializálták magukat arra, hogy segítsenek elérni a beszüntetést. Szerinte a bérbeadó minden elérhetőségét fel kellene tüntetni a bejárati ajtón, ezzel ő felelősséget vállal a lakásért.
Az elnök szerint a Budapest működő mintegy 4500 airbnb-s lakás 20 százaléka működik feketén. Kiemelte, az apartmanozás legális tevékenység, a területileg illetékes jegyzőnek való bejelentés kötelezettségével jár. Hozzátette, a vállalkozóknak a vendégek adatait egy vendégkönyvben kell vezetniük, a szállásdíjról számlát kell kiállítaniuk, ennek megfelelően adót kell fizetniük. Az apartmanok meg kell hogy feleljenek a hatályos közegészségügyi előírásoknak is. Szeretnék elérni, hogy a szállásközvetítő oldalakra csak azok regisztrálhassanak, akiknek minden engedélyük és az adószámuk is rendben van.
