Eljött az ideje annak – és meg is fogom tenni az erre vonatkozó javaslatot a költségvetés és az adótörvények előkészítésekor –, hogy egyes vadhúskategóriák áfáját 27 százalékról 5 százalékra csökkentsük – mondta a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor erről a 24. Fegyver, Horgászat, Vadászat (FeHoVa) kiállításon beszélt. Hozzátette: ugyanez érvényes a halhús már jó pár éve napirenden lévő áfacsökkentésére is. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a vadgazdálkodási ágazat árbevétele a 2010-es 3 milliárd forintról már 2015-re megduplázódott, az árbevételben a lőtt vad aránya a 2005-ös 15 százalékról 25 százalékra növekedett. Ezzel együtt Magyarországon nőtt ugyan a vadhúsfogyasztás, de az export aránya még mindig nagy.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2021-es budapesti vadászati világkiállításra már megkezdődtek az előkészületek. Véleménye szerint az esemény megrendezését nagyban segíti, hogy az utóbbi években megújították a magyar vadgazdálkodás feltételrendszerét. Ennek során például az új szabályozásban az üzemtervkészítést a korábbi 10-ről 20 évre növelték, ami jobban igazodik a vadgazdálkodási ciklusokhoz.
Ez kiszámíthatóbb gazdálkodást eredményezhet Magyarországon, hiszen fő vadfajunk a gímszarvas, egy gímszarvas bika beérése pedig ennél tovább tart – mondta ennek kapcsán lapunknak Ugron Ákos Gábor állami földekért felelős helyettes államtitkár. Mivel a vadászatra jogosultak a föld tulajdonosai, Jakab Istvánt, az Országgyűlés alelnökét, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnökét arról kérdeztük, miért jó a hosszabb vadgazdálkodási idő a gazdáknak. Jakab István felhívta a figyelmet arra, hogy így a gazdák is hosszabb távra tudnak tervezni, a területet berendezve olyan vadászturizmust szervezhetnek meg, ami az eddigiek méltó folytatása lesz magasabb színvonalon.
