Az Európai Bizottság (EB) tavaly novemberben két hónapot adott Magyarországnak a reklámadótörvény megváltoztatására, mert szerinte a többszöri módosítás után is tiltott állami támogatást valósít meg. A határidő január elején lejárt, a törvény nem változott, de hazánk eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál a bizottság határozatával szemben. Az ügy iratai azonban jelenleg nem nyilvánosak, a kormány még nem közölt belőle részleteket – hívta fel a figyelmet a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda.
Hozzátette, a 2014-es adóbevételekkel együtt az elmúlt két évben nagyságrendileg 22 milliárd forintnyi költségvetési bevétel származott a reklámadóból. A 2014-ben bevezetett, komoly vitákat gerjesztő reklámadótörvény sávosan progresszív adókulcsokat határozott meg a reklámbevételek adóztatására. Félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos, 20 milliárd felett már 40, 2015-től pedig 50 százalékos közterhet kellett fizetniük az adózóknak.
Az EB 2015 márciusában a belső piaccal össze nem egyeztethető, jogellenes állami támogatásnak minősítette a sávosan progresszív magyar reklámadót. A törvény 2015. júniusi módosítása megszüntette a többsávos jelleget, így a 100 millió forint fölötti reklámbevétel után egységesen 5,3 százalék lett az adókulcs. A bizottság 2016. december 20-án közzétett határozatában ugyanakkor megállapította, hogy a magyar törvény az adóalanyok közötti indokolatlan megkülönböztetéssel még mindig jogellenes állami támogatást valósított meg, amelyet a korábbi törvénymódosítás sem orvosolt. Az EB szerint az adó továbbra is progresszív, a 100 millió forint alatti bevételű cégeket támogatja az állam olyan formában, hogy nem kell adót fizetniük. A módosítás előtti törvény pedig legdurvábban az RTL Klubot sarcolta volna, ugyanis az volt az egyetlen, amely a legmagasabb adósávba került.
A szervezet két megoldást is javasolt a decemberi határozatában, amely alkalmas lehet a közösségi joggal való összhang megteremtésére. Az egyik az 5,3 százalékos adókulcstól eltérő, egységes, minden alanyra vonatkozó adókulcs bevezetése, tehát ez a 100 millió forint alatti bevételű cégekre is érvényes lenne. Konkrét adókulcsot azonban az előterjesztésben nem javasoltak, csak annyit, hogy ne 5,3 legyen. A másik megoldás a reklámadó visszamenőleges eltörlése.
Az iroda megjegyezte, a bizottság döntése alapján ugyanakkor kérdés, ha az Európai Bíróság álláspontja szerint is tiltott állami támogatást valósít meg a reklámadó, akkor pontosan kinek és mekkora összeget kell majd visszafizetni. Pásztor János, az ügyvédi iroda adócsoportjának vezetője elmondta, a visszamenőleges hatályon kívül helyezés esetén a megfizetett adó kamattal növelt összegét kell az államnak visszafizetnie az adózók részére. Hozzátette, az egységes adókulcs bevezetése esetén a jogalkotó csak a jövőre nézve állapíthat meg mindenkit terhelő adókötelezettséget. Ennek bevezetése azonban igen bonyolultnak tűnik. Azt is vizsgálni kell ugyanis, hogy a korábban különböző terhelés alá esők kötelezettségét az új szabályozás hogyan egyenlítheti ki.
