A nagy gépektől való elfordulás nem jelenti azt, hogy pesszimistának kell lenniük a gyártóknak. A már említett párizsi szalonon a Boeing és az Airbus is jelentős megrendelésekhez jutott. (Hagyományosan a világ egyik legjelentősebb ágazati seregszemléjén mutatják be újításaikat az iparági szereplők, míg a megrendelői oldalon felsorakoznak a lízingcégek és légitársaságok.)
Elsősorban a Boeing számára zárult jól a párizsi börze, az immár 50 éves 737-es sorozat legújabb, MAX jelű modelljeiért ugyanis óriási volt az érdeklődés, összesen 571 darabra futott be megrendelés három nap alatt, listaáron számolva 75 milliárd dollár (20 700 milliárd forint) értékben. A vállalat forgalmát az is növeli, hogy sok légitársaság a korábbi, MAX 8-as és 9-es altípusokra vonatkozó megrendeléseit a nagyobb befogadóképességű MAX 10-esek beszerzésére módosította (a négy különböző méretben gyártott típus befogadóképessége 138 és 230 fő között van, hatótávolságuk pedig 6000-7000 kilométer körüli). Ezek a gépek már alkalmasak arra, hogy alacsony költséggel szeljék át az Atlanti-óceánt. Nem véletlen, hogy a fapadosmezőnyben elsőként a Norwegian a MAX szériára alapozza Nyugat-Európa és az Egyesült Államok keleti partja közötti járatok indítását.
Az Airbus ugyanakkor jelentősen elmaradt amerikai riválisától, az európai gyártó a 737-es Boeing fő konkurenciáját jelentő Airbus A320-as sorozatból kevéssel több mint 100 darabot adott el. Az Airbus és a Boeing egyébként egyaránt 40 ezer új repülőgép gyártásával számol a 100 ülésesnél nagyobb kategóriákban 2037-ig bezárólag. Ennek hajtóereje az éves szinten 4,4–4,7 százalékosra becsült utasszám-növekedés lesz.
