Idén is titkolózik a nemzeti kereskedőház

Még mindig nincs fent az Igazságügyi Minisztérium oldalán a társaság tavalyi mérlege.

Bár a határidő már csaknem három hete lejárt, a hazai cégek külpiaci tevékenységét elősegíteni hivatott, a legnagyobb részben állami tulajdonban lévő Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. elmulaszthatta közzétenni tavalyi gazdálkodásának eredményeit – legalábbis az Igazságügyi Minisztérium által fenntartott Elektronikus Beszámoló weboldalán (e-beszamolo.ie.gov.hu) nem található meg a mérleg. Elképzelhető, hogy valamilyen adminisztrációs hiba okozta a problémát, de nem valószínű. A társaság tavaly sem volt képes tartani a határidőt, akkor július 24-én tették közzé, hogy a 2015-ös esztendőt csaknem hatmilliárd forintos veszteséggel zárták. Még különösebb módon hozták nyilvánosságra a 2014-es gazdálkodás adatait, a Transparency Internationalnek és a 444.hu-nak kellett perre vinnie a dolgot. Így a bíróság kényszerítette ki, hogy a zrt. közzétegye azt, amit minden társas vállalkozásnak törvényi kötelezettsége közzétenni. Akkor egyébként 2,3 milliárd forintos veszteséget mutatott a mérleg. Hogy tavaly sikerült-e javítani, azt egyelőre nem tudhatjuk, de az biztos, hogy a szabályok értelmében az a társaság, amelyik az éves beszámolóját nem adja le határidőre, először a felszólítás mellé félmillió forintig terjedő pénzbüntetést is kaphat az adóhivataltól, ezt követően pedig a második felszólítás már egymillió forintos bírsággal jár együtt. Ha a renitens cég ezek után sem teljesíti törvényi kötelezettségét, akkor az adószámát törli az adóhivatal, és kezdeményezi a vállalkozás megszűntnek nyilvánítását.

Ha éppen nem a törvényi határidők betartásáról van szó, a cég nagyon is képes időben lépni, sőt: különösen jó ütemérzékről is tanúbizonyságot tett korábban.

Emlékezetes, az MNKH volt az a cég, amelyik órákkal a Quaestor-csőd előtt vette ki a pénzét – 3,8 milliárd forintot – a társaság számlájáról, talán maga is hozzájárulva a brókerház bedőléséhez. És bár utána hivatalos közlemények egész sorában bizonygatták, hogy a Quaestor csődjét megelőző hasonló esetek – például a Buda-Cash bukása – miatt hozták meg ezt a döntést, maradéktalanul nem sikerült igazolniuk, hogy előre tudhattak a bajról. Az sem vet fel kevesebb kérdést, hogy kiderült, a társaság közös céget hozott létre Ghaith Pharaon szaúdi milliárdossal, akit az FBI és az Interpol huszonöt évig körözött. Amikor Magyar Levente külügyi államtitkárt idén májusban az Országgyűlés külügyi bizottságában erről kérdezték, előbb azt válaszolta, nem tud ilyen üzletről, majd hozzátette: „Nem lenne ízléses Pharaont felhozni, hiszen már elhunyt.”

Magyar Levente egyébként sikertörténetként igyekezett beállítani az MNKH működését. – Az objektív számok azt mutatják, van létjogosultságuk a kereskedőházaknak, a koncepció helyes – hangsúlyozta, miközben a helyzet az, hogy amíg a társaság 2015-ben hatmilliárd forintos hiányt hozott össze, a vele kapcsolatban álló magyar cégeket is csupán hárommilliárd forint üzlet tető alá hozásához segítette hozzá. Oláh Zsanett vezérigazgató májusi beszámolója alapján a kereskedőház mintegy négyezer magyar vállalkozóval tart fenn kapcsolatot. Ez a szám nem változott tavaly óta.

Májusi cikkünkből kiderült, hogy a kereskedőházak és kapcsolt vállalkozásaik nem fukarkodnak a közpénzekkel. Az idén kötött szerződések listája szerint az MNKH Magyar Kereskedelemfejlesztési és Promóciós Kft. meglepő tartalmú tanulmányokat rendelt. Többek között kíváncsiak voltak a dróntechnológia alkalmazási területeinek bővítésére vagy a geotermikus erőművek várható hatásaira. Egy másik cég 11,5 millió forintot kapott azért, hogy megszervezze a magyar megjelenést a tavaszi New York-i divathéten, de jutott megbízás a már magánkézben lévő Design Terminálnak is.

Mint ahogyan arról korábban már több cikkben is beszámoltunk, a kereskedőház megbízási szerződéseinek legnagyobb haszonélvezői a Fideszhez vagy a kormányhoz köthető személyek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jó barátjának cége például két megbízást is kapott a tárca által felügyelt vállalattól. Matolcsy György jegybankelnök rokona, Matolcsy Mátyás két és fél éven át adott tanácsokat a nemzeti kereskedőháznak, és jutott megbízás Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőnek is. Utóbbival végül szerződést bontottak, előbbivel pedig nem hosszabbították meg.