Megrohanták az engedélykérők a múlt év végén a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalt (MEKH) – a kérelmezők kereskedelmi célú naperőművet szeretnének építeni. Az engedélyeztetési láz olyan heves volt, hogy 2016 utolsó hónapjaiban a MEKH munkatársainak 2428 kérelmet kellett feldolgozniuk. Most értek a munka végére, pedig külön munkacsoportot hoztak létre a feladat elvégzésére. Sajtóközleményük szerint a csaknem két és fél ezer kérelmezőből közel nyolcszáznak azonnal megadták a lehetőséget, hogy majdani erőműve csatlakozzon a rendszerhez, a többit hiánypótlásra utasították. Ennek nyomán összesen 2200 engedélykérelmet fogadtak el. Ha minden tervezett beruházás megvalósul, az nem kevesebbet jelent, mint hogy a kötelező átvételi támogatásban részesülő villamosenergia-erőművek beépített kapacitása a 2015-ös 837 megawattról mintegy 2100 megawattra nő 2018 végéig. Ez meghaladja a paksi atomerőmű teljesítményét – persze csak névleg, hiszen, szemben az atomerőművel, egy napelem nem képes a folyamatos termelésre.
A környezetbarát villamosenergia-termelési módokat általában minden állam támogatja azzal, hogy az így termelt áramot előre rögzített áron, kötelezően átveszi. Magyarországon 2008-tól egészen tavaly év végéig 25 évre kötöttek a szabályoknak megfelelő termelőkkel kötelező átvételi tarifaszerződést (kát). Az év elejétől azonban ezt az időszakot lecsökkentették a korábbi felére, azaz tizenkét évre és hat hónapra. Feltehetőleg ez a beruházók számára kedvezőtlen változás okozta a múlt év végi rohamot, azok ugyanis, akik engedélykérelmüket még 2016-ban adták be, a régi átvételi rendszerben maradhatnak.
Nemcsak feltehetőleg, hanem egészen bizonyosan az átvételi szabályok módosítása áll az engedélykérelmek tavalyi megugrása mögött – nyilatkozta lapunknak a Magyar Napelem-, Napkollektor-szövetség alapító elnöke. Kiss Ernő elmondta, a mostani rendszer ellehetetleníti idehaza az új beruházásokat. Számításai szerint a 12,5 éves kötelező átvételi időszak csak azt biztosítja, hogy a beruházás megtérüljön. A megtérülési idő után ugyanakkor már kétséges a rendszer további működtetése, vagyis a tényleges haszonszerzés, mert a piaci árak olyan alacsonyak – körülbelül négy forintot tesznek ki kilowattóránként–, hogy mellettük nem éri meg az üzemeltetés. Emiatt az várható, hogy a tavalyi, kiugró számú engedélykérelem után az idén jelentősen visszaesik majd a kereskedelmi célú naperőművet építeni szándékozók száma.
Ugyanez a folyamat ismétlődött meg a háztartási naperőművek piacán. Itt a változást az jelenti, hogy mindazoknak, akik ez év március vége után kértek engedélyt, már egy hálózati csatlakozási díjtétellel is számolniuk kell. Ennek összege ugyan egyelőre nulla forint, de attól való félelmükben, hogy később a díj emelkedni fog, a háztartások is kiugró számban kértek engedélyt napelem telepítésére március végéig. Azóta viszont jelentősen megcsappant az érdeklődés.
