Megrohanták az engedélykérők a múlt év végén a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalt (MEKH) – a kérelmezők kereskedelmi célú naperőművet szeretnének építeni. Az engedélyeztetési láz olyan heves volt, hogy 2016 utolsó hónapjaiban a MEKH munkatársainak 2428 kérelmet kellett feldolgozniuk. Most értek a munka végére, pedig külön munkacsoportot hoztak létre a feladat elvégzésére. Sajtóközleményük szerint a csaknem két és fél ezer kérelmezőből közel nyolcszáznak azonnal megadták a lehetőséget, hogy majdani erőműve csatlakozzon a rendszerhez, a többit hiánypótlásra utasították. Ennek nyomán összesen 2200 engedélykérelmet fogadtak el. Ha minden tervezett beruházás megvalósul, az nem kevesebbet jelent, mint hogy a kötelező átvételi támogatásban részesülő villamosenergia-erőművek beépített kapacitása a 2015-ös 837 megawattról mintegy 2100 megawattra nő 2018 végéig. Ez meghaladja a paksi atomerőmű teljesítményét – persze csak névleg, hiszen, szemben az atomerőművel, egy napelem nem képes a folyamatos termelésre.
A környezetbarát villamosenergia-termelési módokat általában minden állam támogatja azzal, hogy az így termelt áramot előre rögzített áron, kötelezően átveszi. Magyarországon 2008-tól egészen tavaly év végéig 25 évre kötöttek a szabályoknak megfelelő termelőkkel kötelező átvételi tarifaszerződést (kát). Az év elejétől azonban ezt az időszakot lecsökkentették a korábbi felére, azaz tizenkét évre és hat hónapra. Feltehetőleg ez a beruházók számára kedvezőtlen változás okozta a múlt év végi rohamot, azok ugyanis, akik engedélykérelmüket még 2016-ban adták be, a régi átvételi rendszerben maradhatnak.
Nemcsak feltehetőleg, hanem egészen bizonyosan az átvételi szabályok módosítása áll az engedélykérelmek tavalyi megugrása mögött – nyilatkozta lapunknak a Magyar Napelem-, Napkollektor-szövetség alapító elnöke. Kiss Ernő elmondta, a mostani rendszer ellehetetleníti idehaza az új beruházásokat. Számításai szerint a 12,5 éves kötelező átvételi időszak csak azt biztosítja, hogy a beruházás megtérüljön. A megtérülési idő után ugyanakkor már kétséges a rendszer további működtetése, vagyis a tényleges haszonszerzés, mert a piaci árak olyan alacsonyak – körülbelül négy forintot tesznek ki kilowattóránként–, hogy mellettük nem éri meg az üzemeltetés. Emiatt az várható, hogy a tavalyi, kiugró számú engedélykérelem után az idén jelentősen visszaesik majd a kereskedelmi célú naperőművet építeni szándékozók száma.
