Csaknem 4,4 millió ember dolgozott Magyarországon a tavaszi hónapokban, amivel történelmi csúcs közelében maradt a mutató, de egyre több jel utal arra, hogy a foglalkoztatás bővülése megtorpant. Így például már az előző háromhavi átlaghoz képest is csak 15 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma március és május között. Elemzők szerint ez is azt jelzi, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló, vagyis a foglalkoztatottság kezdi elérni a csúcsát a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén.
A dolgozni szándékozó inaktívak, a közmunkások, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve a magyar gazdaságnak csaknem 800 ezres munkaerő-tartaléka van, de ennek egy részének foglalkoztathatósága problémás – jelentette ki Horváth András, a TakarékBank elemzője. A továbblépéshez már szerkezeti változásokra lenne szükség. Mint hozzátette, ha hazánk fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez, az oktatást kell fejleszteni úgy, hogy közben a leszakadó rétegeket is bevonjuk a képzésekbe.
A Központi Statisztikai Hivatal által tegnap közzétett adatok részletesebb elemzéséből kiderül, az előző év azonos időszakához képest 79 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma ugyanis 108 ezerrel nőtt, csökkent ugyanakkor a közfoglalkoztatottaké, 21,6 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig 7,4 ezerrel. Az enyhén csökkenő tendencia ellenére még mindig viszonylag sokan, 202 ezren dolgoznak közfoglalkoztatottként – jegyezte meg Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
Kedvezőnek mondható, hogy a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 67,6 százalékra emelkedett, ám a férfiak (74,4 százalék) és a nők (61 százalék) között továbbra is nagy eltéréseket lehet tapasztalni. A 20–64 éves korcsoport esetében – az Európai Unió ezt a kört figyeli – a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 72,7 százalékra nőtt, ami már megközelíti az EU által 2020-ra kitűzött 75 százalékos célértéket.
