Feltételezhető, hogy az év első negyedében megugró részmunkaidős foglalkoztatottak között vannak olyanok is, akiket csak „papíron”, a minimálbér emelése miatt soroltak át – írja a Világgazdaság hétfői száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzésére hivatkozva.
A lap megjegyzi, dinamikusan nőtt a foglalkoztatottság az idei első negyedévben, folytatódott az elmúlt években megfigyelhető tendencia, most azonban egy furcsaságot is rejteget a statisztika. Mégpedig azt, hogy a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma szokatlanul nagy mértékben, 4,6 százalékkal, 301 ezerre nőtt. Leginkább az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, valamint a vendéglátásban jellemző, hogy több a részmunkaidős.
A GKI Gazdaságkutató idén februárban végzett felmérése szerint a vállalatok csaknem egyharmada jelezte, hogy emelte a normákat, több mint 10 százalékuk pedig a munkaidő csökkentéséről számolt be. „Ez utóbbi kézenfekvő eszköze a papíron részmunkaidős foglalkoztatás" – mondta a Világgazdaságnak Karsai Gábor, a gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese.
A lap szerint a statisztikák alapján az egyelőre nem látható, hogy a minimálbér emelése miatt azonnali elbocsátásokra kényszerültek volna a vállalatok, az viszont nagyon valószínű, hogy a gazdaság „feketébb” lett. Vagyis több vállalat inkább zsebbe fizet, mint hogy a teljes munkaidős beosztottak után a foglalkoztatott munkabérét, valamint az erre rakódó terheket is kigazdálkodja.
