Mindez eddig a GDP-t növelné Romániában. A közgazdász azonban úgy látja, hogy mostanra a fogyasztás vált a román gazdaság hajtómotorjává, ami immár a hétköznapi életben is jól látszik. Így nem csak a versenyszférában, hanem a közszférában is emelkedtek a bérek és nyugdíjak, valamint újra beindult a hitelezés. Ugyan szigorúbb feltételekkel, mint 2008 előtt, de ismét kölcsönöznek a bankok, ezáltal tovább pörgetik a gazdaságot. Igen fontosak a Nyugat-Európában dolgozó romániai állampolgárok hazautalásai is. Igaz, a szakértő szerint ezek 4-5 évvel ezelőtt még jóval hangsúlyosabbak voltak, mivel azóta mérséklődött a kivándorlás, de a hazautalások mértékét csökkentette az is, hogy a külföldön dolgozó kvalifikált munkaerő körében jellemzővé vált a családegyesítés – így tehát nem a pénz megy Romániába, hanem a családok külföldre.
A román bőség kosarából persze nem mindenkinek jut ugyanannyi: Juhász Jácint szerint Romániában továbbra is megmaradtak a regionális gazdasági különbségek, így napjainkban Bukarest, Temesvár és Kolozsvár jelenti a romániai gazdaság fellegvárát, a másik szélsőértéket az északkeleti régiók képviselik, ahol egyelőre nem sokat látnak a jólétből.
– Az itteni magyarság Kolozsváron és környékén él a legjobban, viszont azokon a területeken, ahol arányaiban több magyar él, már rosszabb a helyzet – mondta a közgazdász, aki egy egészen különös jelenségre is felhívta a figyelmet. A felmérések szerint a Kovászna megyei Sepsiszentgyörgy Románia egyik legélhetőbb városa, miközben a település gazdasági helyzete korántsem irigylésre méltó. Az itteni lakosok ennek ellenére elégedettek az életminőségükkel – a szakértő szerint ez is azt mutatja, hogy az életszínvonal nehezen számszerűsíthető kategória.
