Úgy tűnik, hogy a kormány az adózási kérdéseken túl nem fogja szabályozni az online felületen lebonyolított lakáskiadást (Airbnb), ezt inkább a társasházakra bízná. Vagyis erre lehet következtetni Tállai András parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár, egyúttal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének válaszából. Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője írásbeli kérdésében arra volt kíváncsi, hogy szabályozni fogja-e a piacot a kormány, s ha igen, akkor milyen módon. Tállai egyoldalas válasza nagyon röviden összefoglalva: nem. Bővebben az államtitkár azt írta, hogy a „jelenlegi törvényi rendelkezések ezen a területen megfelelő szabályozási keretet képeznek, fenntartják az egyensúlyt a társasházi lakóközösségek bonyolult érdekviszonyrendszerében”.
Az érvényben lévő társasházi törvény szerint egy legális tevékenység végzését nem tilthatja meg a lakógyűlés, legfeljebb abban az esetben korlátozhatja, ha részletes indoklás szerepel hozzá a lakók nyugalmát megzavaró magatartásról, például zajszennyezésről vagy a lakókörnyezetet veszélyeztető egyéb tevékenységről. Schumiczky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének (MAKE) elnöke továbbra is úgy gondolja, hogy nem jó ötlet, ha a társasházra van bízva az airbnb-s lakások szabályozása, ezt inkább központilag kellene szabályozni. – Az Airbnb nem más, mint a vidéki „zimmerferik” online változata, azok kiadása is szabályozva van – jelentette ki. Szerinte ha egy társasházban egy vagy több ilyen lakás működik, akkor azok a többi lakóingatlan árát is emelhetik. Amennyiben ez megszűnne, a tulajdonosnak nem maradna más választása, mint hogy „mondjuk erasmusos diákoknak” adják ki a lakást, akik sokszor nagyobb zajt okoznak, mint az egy-két napra megszálló airbnb-sek, és így nem valósul meg a lakóközösség által kívánt cél, hogy kevesebb legyen a hangoskodás.
A jelenlegi szabályok alapján akkor lehet tételes átalányadózással rövid távon lakást kiadni, ha valakinek csak egy lakása van, vagy akkor, ha több lakásból csak egyet ad ki. Ha valaki eddig több lakást adott ki, akkor az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok vonatkoztak rá, tehát a bevételből levonhatja a költségeit, illetve az amortizációt, és az így kapott jövedelem után 15 százalékos szja-t, illetve 22 százalékos egészségügyi hozzájárulást kellett fizetnie. 2018-tól a kedvezményes átalányadózással kiadható lakások száma háromra nő, a kedvezmény értékhatárát is felemelik 8 millió forintra, így Schumiczky szerint a jövő évben érvénybe lépő szabályozással nem éri meg majd feketézni. A NAV idén kiemelten vizsgálta az így kiadott lakásokat. A MOKE azt tapasztalta, hogy bár voltak szabálytalanságok, az adóhatóság mégis inkább csak figyelmeztetésben részesítette a lakáskiadókat, vagy adóhiányt állapított meg, és a tulajdonosokat az adó befizetésére szólították fel.
