Semmivel sem megy olajozottabban az étel- és italautomaták online adóhivatali bekötése, mint ahogy korábban a vendéglátóhelyeknél, a taxisoknál vagy éppen a szintén folyamatos információátadásra kötelezett masszőröknél. Az érintettek csak azt tudják, hogy meg kell vásárolniuk egy eszközt, amely alkalmas a kapcsolattartásra, de fogalmuk sincs arról, hogy mely cégtől és mennyiért.
– Rendben van, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felügyeleti egységenként 120 ezer forintos támogatást ígér, de ezzel az információval nem sokra megyünk mindaddig, amíg nem tudjuk, mennyibe kerül majd a berendezés, ráadásul senki még csak nem is látott ilyet! – fakadt ki lapunknak a Magyar Ital- és Áruautomata-szövetség elnöke. Szöllősi Balázs összehasonlításként elmondta azt is, hogy sok étel- és italautomata önmagában kevesebbet ér, mint 120 ezer forint, úgyhogy nagy kérdés, megéri-e egyáltalán az érintetteknek a beruházás.
A nemzetgazdasági tárca korábban, a rendelettervezet ismertetésekor elsősorban azzal érvelt az étel- és italautomaták online adóhivatali bekötése mellett, hogy a tapasztalatok szerint ezek üzemeltetőinek jelentős része az adók megfizetése nélkül folytat kereskedelmi tevékenységet. Ezért arra van szükség, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) éppúgy nyomon tudja követni ezeknek a berendezéseknek a forgalmát, mint a pénztárgépekét. Szöllősi Balázs közölte, egyetértenek a tárca érvelésével, régóta szeretnék elérni, hogy állami kontroll alá kerüljenek az automaták. Ennek menete azonban problémás és átláthatatlan, a döntések a piaci szereplőkkel való egyeztetés nélkül születnek.
Mint lapunk is beszámolt róla, az eredeti terv szerint a készülékeket július 1-jétől kellene bekötni az adóhatósághoz az online rendszeren, az automata felügyeleti egységeken keresztül. Később a határidőt decemberre módosították. Több cég vállalkozott volna a felügyeleti rendszer kialakítására, egyben a szolgáltató szerepére, de egy javaslatban nemrég megjelent az eddig ismeretlen menedékes felügyeleti szolgáltató fogalma, amelynek kijelölése és szabályozása a kormány joga lenne. Ráadásul csak olyan cég láthatja el ezt a feladatot, amely a 2000-es lélekszám feletti településeken ügyintézésre alkalmas ügyfélszolgálatot működtet. Ehhez Magyarországon egyetlen cég rendelkezik megfelelő infrastruktúrával, méghozzá a Magyar Posta Zrt. Erről Szöllősi Balázsék hivatalos értesítést nem kaptak, de a piaci pletykák ezt a lehetőséget erősítik meg. Az elnök hozzátette, a kormány eredetileg azt hangsúlyozta, hogy éles piaci verseny zajlik majd a felügyeleti szolgáltató szerepéért, ehhez képest úgy tűnik, egyetlen nyertes lehetséges.
Szöllősi Balázs hozzátette, többször is kezdeményeztek már találkozót az NGM és az adóhivatal munkatársaival, hogy egyeztessenek a részletekről, ám eddig ezek a kísérletek nem sok sikerrel jártak. Most azonban megint megpróbálják, mert ilyen ütemben, ezzel a módszerrel az elnök szerint az új, decemberi határidőre egyetlen automatába sem szerelik be a felügyeleti egységet. Mivel fogalmuk sincs, hogy ezek az eszközök mit tudnak, hogy néznek ki, miként kell beszerelni őket, ezért arra várnak, hogy valaki végre megválaszolja a kérdéseiket. Az elnök bízik benne, a menedékes szolgáltató nem ragaszkodik majd a maximálisan meghatározható 5000 forintos havidíjhoz, mert ez sok automatás számára megfizethetetlen, számos készülék nem is termel ekkora bevételt. Ha valaki megkapja az egész piacot, ami 25-30 ezer gépet jelent, akkor Szöllősi Balázs reményei szerint elég lesz akár az 5000 forint fele is. Ezek az intézkedések egyébként a piaci szereplők szerint egyértelműen jelentős áremeléshez vezetnek majd, végső soron a fogyasztó jár a legrosszabbul.
