Egyszerűen fogalmazta meg egy Új-Zélandra szakadt honfitársunk a hetibér előnyét: a szerdánként érkező fizetés könnyen kitart a hét végéig, azt követően pedig csak két napot kell kibírni a következő fizetésig. De nem csak azoknak kedvez a heti fizetés rendszere, akiknek gond beosztani a pénzt. Éves szinten kereken egyhavi pluszmunkabért jelent ugyanis, ha valaki nem havonta kapja a fizetését, hanem hetente jut hozzá ennek az összegnek a negyedéhez.
A második világháború előtt nálunk is általános volt a heti fizetés. Az 1946. júliusi 26-i Magyar Közlönyben látott napvilágot az a rendelet, amely elsőként a szellemi foglalkozásúak körében írt elő havi fizetést. A jogalkotó azonban arra is figyelt, hogy ne veszítsenek az átálláson az alkalmazottak. Előírták, hogy a „rendszeres heti munkaidőnek aznapra eső hányadán túlmenő munka” túlórának számít, és bérpótlékkal fizetendő. A második hullámot az 1950-es év hozta el. A Szabad Nép hasábjain október 26-án jelent meg egy cikk, amely az Országos Munkabér Bizottság határozatát ismertette. E szerint a hetibéres fizetés, a mezőgazdaságot kivéve, minden ágazatban megszűnik, a „bérelszámolás időszaka pedig egybeesik a naptári hónappal”. Még ekkor is szem előtt tartották a munkavállalók érdekeit, hiszen havi két fizetés érkezett. A dolgozók a hónap 25. napján részfizetést kaptak, majd a havibért a következő hónap 10-én fizették ki, úgy, hogy levonták belőle a 25-én kézhez kapott részkifizetést.
Az évek folyamán azonban elkopott a fizetéselőleg rendszere, és csak havonta egyszer utalták a béreket, de a közigazgatásban megmaradt a 13. havi bér – néhol a versenyszférában is –, a 13. havi nyugdíjat pedig a politikai kommunikáció világába emelték. Először akkor, amikor a Medgyessy-kormány bevezette, majd akkor, amikor Bajnai Gordon kormányzása idején elvette, most pedig a kormánypártok hangoztatják, hogy lényegében visszaadták ezt a pénzt a nyugdíjemeléseken keresztül.
Pogátsa Zoltán közgazdász úgy látja, annak ellenére, hogy a magánszektorban Magyarországon is több cég fizet tizenharmadik havi fizetést, a hírekben általában a közszféra pluszilletményéről szól a legtöbb híradás. – Más országokban a közigazgatásban az 50-es, 60-as években vezették be a tizenharmadik havi fizetés intézményét, mert így akarták vonzóbbá tenni a közigazgatást, hogy jobb munkaerő áramoljon az állami ágazatba többek között Ausztriában, Belgiumban vagy éppen Portugáliában – mondta. A szakember szerint ez a trend gyűrűzött be a vasfüggöny mögé, a keleti blokk országaiba is. Pogátsa Zoltán egyébként nem támogatja a közszférában sem a 13. havi fizetés intézményét. Kifejtette, ő a bérversenyben hisz, inkább a fizetéseken kellene emelni, hogy minőségi munkaerő legyen az államigazgatásban. A tizenharmadik havi nyugdíjakra tett ígéreteket pedig egyenesen politikai demagógiának tartja.
