A Kalasnyikov néhány éve nagy lépésre készült: a hajdani ellenség, az Egyesült Államok polgári fegyverpiacát tervezték meghódítani. Már kész terveik voltak az amerikai gyártóüzemek beindításáról. Ezek a világ legnagyobb civil fegyverkeresletét lettek volna hivatottak kielégíteni a mindenki által ismert márka olcsó és egyszerű, tehát különösebb szakértelem nélkül is használható termékeivel. Aztán beütött a krach. Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet, Amerika pedig gazdasági szankciókat vezetett be az orosz vállalatokkal – különösen a katonai kötődésűekkel – szemben. A Kalasnyikov így elesett a nagy üzlettől, ami időleges visszaesést okozott üzleti kilátásaiban, de a cég, akár csak leghíresebb terméke, igen ellenállónak bizonyult. Tavaly megduplázta előző évi árbevételét, amely immár 300 millió dollárra (80 milliárd forintra) rúgott, és idénre hasonló bővülést várnak – írja a Fox Business.
A siker titka a cég egyik vezetője szerint az, hogy a Kalasnyikov az utóbbi évek polgári irányvonalától visszafordult a katonai felhasználók irányába. Immár arra fókuszál, hogy olyan – jellemzően ázsiai és afrikai – országok hadseregeinek adjon el fegyvert, amelyek olcsón akarják modellezni az arzenáljukat. Illetve eközben azt sem bánják, hogy a Kalasnyikovnak juttatott megrendelések segítségével a Kremlnél is jó pontokat szereznek.
A cég mára modern nagyvállalattá alakult. Noha nevét még mindig az AK–47–tel azonosítják, valójában ők már nem gyártják a gépkarabélyt. Viszont a világ több tucat országában készítették–készítik helyettük (nálunk is) – vagy hivatalos licenc birtokában vagy anélkül. A könnyű másolást épp a Kalasnyikov legnagyobb erősségei teszik lehetővé: egyszerű szerkezet, a legbarátságtalanabb körülményeknek is ellenálló mechanika, olcsóság. Az orosz Kalasnyikov cég ma már modern fegyvereivel nemcsak a katonai piacot célozza, de kínál vadász– és sportfegyvereket is. Sőt most vásároltak fel egy dróngyártót, és hajókat is gyártanak.
A vállalat néhány éve még majdnem csődbe ment, de aztán a Kreml megmentette: 12 milliárd rubelt (54 milliárd forintot) fektettek a cégbe állami és magánbefektetők. Az izsefszki gyár (az AK–47 tervezőjének, Mihail Tyimofejevics Kalasnyikovnak munkahelye) épp hogy nem zárt be, benne a beázó tető alatt a szovjet időkből származó gépeken dolgoztak a munkások, a hitelezők pedig szorongatták a céget. Mára mindez megváltozott. Négyezerről hétezerre növelték az alkalmazottak létszámát, és máig is százakat vesznek föl, hogy a nap 24 órájában dolgozva képesek legyenek kielégíteni a megrendeléseket. A gépeket és a teljes infrastruktúrát modernizálták, digitális technológiára tértek át, még a papíralapú bürokráciát is visszaszorították. A modern termékek legfőbb csábereje azonban megmaradt. Olcsón kínálnak megbízhatóságot.
