Arton-ügy: akár több pénz is lehetett a széfben

A cég hivatalos könyveiben szereplő számok nem állnak összhangban az egyéb adatokból kikövetkeztethető forgalommal.

Csak idén már 87 külföldi vásárolt az Arton Capital Kft.-n keresztül letelepedési engedélyt. Tekintve, hogy a vállalkozás 60 ezer eurót (18,6 millió forint) kér az ügyintézésért cserébe a külföldiektől, a forgalma elérhette az 1,6 milliárd forintot is. Ez az a társaság, amelynek budapesti irodájába még áprilisban betörtek, és elvittek hatszázmillió forint készpénzt, illetve egy számítógépet, amelyen a kereskedés adatait tárolták. Nagy kérdés, hogyan került oda ennyi készpénz – egyes források szerint csupán váltókról van szó –, de az bizonyosnak tűnik, hogy a társaság hivatalos könyveiben szereplő számok nem állnak összhangban az egyéb adatokból kikövetkeztethető forgalommal. Tavaly például beszámolója szerint mindössze 247 millió forint volt az Arton Capital értékesítésének nettó árbevétele. Ez persze szép summa, csakhogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) adatai szerint a cégnek 2016-ban 172 ügyfele volt. Utánuk viszont a cégnek közel 3,2 milliárd forintos bevétele keletkezett csak a szolgáltatási díjból. Ennek azonban csupán kevesebb mint nyolc százalékát vallotta be a cég nyereségként, ami legalábbis észszerűtlenül magas működési költséget jelent.

Böngészgetve az Arton Capital gazdálkodási adatait és kapcsolati hálóját, felfedeztük, hogy a társaság egyik tulajdonosa és ügyvezetője, Balogh Radosztina (az üzletasszony egyébként Rogán Antal évfolyamtársa volt az egyetemen) közös céget tart fenn a Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) szervezőjeként elismert Central Nok Szervező Zrt. egyik tulajdonosával, Ötvös Gézával. A Three Island Kft.-ben Balogh 50, míg Ötvös 30 százalékban tulajdonos.

A lopási ügyben egyébként a hatóságok nagy erővel kezdtek nyomozni. Kihallgatták a lakókat, de még a mobiltelefonok cellainformációi alapján a közelben tartózkodó közel másfél ezer embert is. Lapunk információi szerint az izraeli nagykövetség egyik diplomatája is a közelben volt, a rendőrök tanúként hallgatták volna ki, de az illető elzárkózott ettől. Igaz, hogy hasonló ügyekben, vagyis amikor a nyomozó hatóságok „vakon” keresik az elkövetőket, és cellainformáció alapján igyekeznek adatokat begyűjteni, a követségi munkatársak nem szoktak idézésekre megjelenni.

Az elmúlt években a letelepedésikötvény-cég esetében több be-, illetve feljelentés is érkezett a nyomozó hatóságokhoz, amelyek igen passzívnak mutatkoztak – az összes ilyen ügyet érdemi nyomozás nélkül szüntették meg. Több általunk tett bejelentés is elhalt korábban. Az egyik ilyen ügy háttere, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága 2015. december 15-én két közvetítőcég forgalmazási engedélyét is visszavonta, mondván, nem értékesítettek az elmúlt három évben legalább száz államkötvényt, márpedig ez a működés egyik feltétele. A visszavonás azonban úgy történt, hogy egyik cég esetében sem járt még le az a határidő, amelyen belül teljesíteniük kellett volna a szerződésükben vállalt kvótát. A rendőrség ebben az ügyben azért nem nyomozott, mert „a feljelentő a visszavonásról készült határozatokat nem csatolta, elérhetőségét nem jelölte meg”. Csakhogy a rendőrség által kifogásolt dokumentumok bárki számára hozzáférhetők a parlament honlapján. Sőt, a lapunk által tett bejelentés során természetesen „felfedtük” a bejelentő személyét, e-mail-címét, sőt a mobiltelefonszámát is.

Beszédes volt a másik ügyben tett bejelentésünkre adott rendőrségi reakció is. Az akkor még Rogán Antal (Fidesz) vezette gazdasági bizottság ugyanis azelőtt (2013. május 23-án) ütötte rá a pecsétet a VolDan Ltd. és az S&Z Program Ltd. kötvényforgalmazási kérelmére, hogy a cégbírósági igazolásokat a liechtensteini igazságügyi hivatal május 27-én kiadta volna. A Budapesti Rendőr-főkapitányság viszont arra a következtetésre jutott, hogy bár a dátumok nem stimmeltek, nem történt bűncselekmény. Szerintük azért sem valósult meg közokirat-hamisítás, mert a testület 2013. június 10-én adta meg a forgalmazási engedélyt. A május 23-i és május 27-i időpont pedig a rendőrség szerint a „határozatok keletkezését megelőzően volt, így nem releváns”.