Az összeomlás felé tart a román Malév

Az Alitalia mellett a román nemzeti vállalat sem képes az újjászerveződésre. Előretörnek a fapados cégek.

Bodacz Péter
2017. 07. 10. 18:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelentős átalakulásokat hozhat az idei év az európai légiforgalmi piacon, az olasz Alitalia mellett ugyanis egy másik nemzeti vállalat, a Tarom is csődközeli helyzetbe került. A román nagyvállalat története nem tekinthető kuriózumnak, hiszen arról van szó, hogy egy hagyományos modellben működő – azaz a fapadosok megjelenése előtti időkre optimalizált – cég nem tudott alkalmazkodni az új idők kihívásához. Megörökölte ugyanakkor a régi állami nagyvállalatokra jellemző, túlméretezett és pazarló struktúrát.

A Tarom számára az utóbbi években a legnagyobb piaci csapást kétségkívül az jelentette, hogy a társaság elvesztette monopolhelyzetét Romániában, hiszen immár belföldi járatokat is üzemeltetnek a diszkont légitársaságok. Keleti szomszédunk egyébiránt igen jól ellátott légikikötőkkel: Bukarest mellett Jászvásárnak, Konstancának, Temesvárnak, Kolozsvárnak és Marosvásárhelynek is van nemzetközi és belföldi forgalom lebonyolítására is alkalmas repülőtere. Ám mára a Wizz Air lett a legerősebb a román piacon: a Capital magazin adatai szerint a magyar hátterű fapadostársaság piaci részesedése 31 százalék, míg a második a Blue Air 21 százalékkal, és csak ezután következik a Tarom 17 százalékkal. A román légicég helyzete minden valószínűség szerint tovább fog romlani, hiszen – mint azt a Maszol.ro cikke is idézi – Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója a közelmúltban azt nyilatkozta: reményeik szerint idén hétmillió utas fogja igénybe venni romániai járataikat, 23 százalékkal többen, mint tavaly. Az összefoglaló megjegyzi: könnyen megtörténhet, hogy a Tarom negatív spirálba kerül, a jegyárak csökkentése ugyanis tovább növeli a veszteségeit (a tavalyi évet 47 millió lejes, átszámítva közel 3,2 milliárd forintos veszteséggel zárta). Idén tíznél is több járatot volt kénytelen leállítani, emiatt sokan pártolhatnak át a versenytársakhoz, ami csődközeli állapotba sodorhatja a vállalatot.

Felidézi a Maszol cikke azt is, hogy az igazgatótanács által 2013-ban elfogadott, középtávú menedzsmentterv értelmében az akkor már negyedik éve veszteséges Tarom tavalyelőtt és tavaly nyereséget kellett volna hogy termeljen. A cél megvalósítására külföldi igazgatót szerződtettek, a belga Christian Heinzmannt. Vezetése alatt a cég eredményei nem javultak, ezért tavaly márciusban menesztették. Azóta Eugen Davidoiu személyében már a harmadik igazgatót fogyasztja a vállalat. A Taromnak 2016-ban 2,6 millió utast kellett volna szállítania, ám az utasszám az előirányzott 100 ezer fős növekedés helyett csökkent 2,41 millióra, az árbevétel szintén visszaesett. Sokat elárul a cég gazdaságtalan működéséről, hogy az adminisztratív személyzet túlméretezett: a Taromnak 1840 dolgozója van, míg a nála több mint kétszer annyi, évi 5,1 millió utast szállító lengyel Lotnál 2360-an dolgoznak.

Szintén nem kedvez a Tarom helyzetének, hogy a cég flottája igen vegyesen fest, ami a fenntartást megdrágítja: a cég kötelékében Airbus és Boeing keskeny törzsű gépek is szolgálnak, ráadásul egy-egy típuson belül is több változattal lehet találkozni Tarom-festésben.

Nemcsak a Tarom, hanem az olasz nemzeti légitársaság, az Alitalia csődjére is készül az európai légiágazat. A vállalat – mint arról lapunk is beszámolt – május elején jelentett fizetésképtelenséget azután, hogy a szakszervezetek elutasították a 49 százalékos tulajdonos, az arab Etihad kétezer fős leépítéssel járó újjászervezési tervét. Az Alitalia gépei csak azért nem maradtak a földön, mert a római kormány 600 millió eurós hitelt nyújtott a társaságnak fél évre. Már több vevő is bejelentkezett az olasz társaságra: legutóbb a Ryanair jelezte, hogy megvásárolná. Az ír fapados társaság vezére, Michael O’Leary nemrég úgy nyilatkozott, csak abban az esetben dobnának mentőövet az olasz nemzeti légicégnek, ha többségi tulajdont szerezhetnének benne. Továbbá az Alitaliának fel kellene bontania a megállapodásait az Air France–KLM óriáscéggel és a római reptér-üzemeltetővel, illetve nagyarányú elbocsátásokat kellene végrehajtania. Ennek mértékéről O’Leary nem beszélt, ám érzékeltette, hogy míg az Alitalia 24 millió utast szállított tavaly, és 14 ezer munkavállalót alkalmaz, addig a Ryanair 120 milliót fuvarozott, és 12 ezer dolgozója van.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.