– Nekünk is el kell indítanunk egy olyan akciót, amelynek a vége ágazati béremelés. Egyébként nyilvánvaló a kapcsolat a turizmus és a kormány között – ily módon kommentálta a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke lapunknak azt a hírt, hogy a turizmus és a vendéglátás területén jelentős béremelés várható jövőre. Mint beszámoltunk róla, januártól az országosan kötelező 180 ezer forintos szakmunkás-bérminimumhoz képest több tízezer forinttal magasabb garantált alapjövedelemhez, akár több mint 240 ezer forinthoz juthatnak a szállodaiparban és a vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók. Az erről szóló ágazati kollektív szerződést az ősszel írhatják alá, a szállodaszövetség folyamatosan egyeztet erről a Magyar Turisztikai Ügynökséggel.
Sáling József szerint ezzel nincs probléma, de nekik is meg kell próbálniuk elérni egy hasonló emelést. Ehhez kormányzati támogatásra lenne szükség, mert a kisebb cégek egyedül nem tudják ezt kigazdálkodni. Valamilyen megoldást mindenképpen találni kell ágazaton belül, mert annyira kicsi a létszám, hogy az tarthatatlan: 20 ezerrel kevesebben dolgoznak a kereskedelemben, mint kellene. – Az lenne a normális, ha a létszámhelyzettől függően mindig lenne nyilvános érdekegyeztetés, méghozzá ágazatonként, valamint a különböző ágazatok és szakmák között is. Ezt a folyamatot minél hamarabb el kell indítani – mondta Sáling József.
– Egyelőre nem írtak alá semmit az ágazaton belül, így nem ismert minden részlet. Nem tudjuk, hányan kapnak minimálbért a turizmus-vendéglátás területén, nem ismerjük a szakmai megoszlást sem. Így nem tudjuk, összességében hány milliárd forintos terhet jelenthet a kötelező emelés – mondta lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György hangsúlyozta, a vendéglátás kisebb ágazat, mint a kereskedelem, utóbbi terület ezért összetettebb is. A szakszervezetek részéről eddig nem érkezett hozzájuk megkeresés a témában. Mint hozzátette, ha születne is ágazati megállapodás a béremelésről, azt előbb a szakminiszter elé kellene terjeszteni, de egyáltalán nem biztos, hogy mindegyik munkaadó ki tudná fizetni a magasabb bért. A kereskedelemben sok az olyan kisboltos, aki a januári kötelező minimálbéremelést is alig tudja kigazdálkodni.
– Korábban kötelező ágazati kollektív keretszerződés volt érvényben a szakmában, amelynek része volt az úgynevezett minimális bértarifa-táblázat. Ez pozitív irányban tért el az akkori minimálbértől. Ezt a megoldást kedvezőnek tartottuk, bár annak idején senki sem ellenőrizte és kérte számon. Ez egyébként az adóhatóság feladata lett volna – mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. Koji László hozzátette, tőlünk nyugatabbra még léteznek ilyen táblázatok az építőiparban, az ezekben feltüntetett keresetek természetesen magasabbak a minimálbérnél. Nálunk is el tudna képzelni újra egy ilyen táblázatot: egy segédmunkás esetében a fizetés a minimálbérről indulna, és ezt módosítanák a végzettség, az eltöltött idő és a képesítés függvényében alkalmazott szorzószámok. Szerinte ennek akkor lenne értelme, ha megfelelően szabályoznák és ellenőriznék a táblázatot és annak betartását. A munkaerő akkor marad itt, ha jobban megfizetik, jelenleg azonban 25-30 százalékkal többe kerül egy szakmunkás, mint egy évvel ezelőtt.
