Hogy mi lesz Athén sorsa, azt Soros György már a 2009-es davosi találkozón megjósolta: az a cél, hogy életben tartsák az eurózónát arra az időszakra, amíg a nagy nyugat-európai magánbankok kezében összpontosult görög adósságállományt áthelyezik állami kézbe, az EKB-hoz és az EFSF uniós mentőalaphoz. Ha nem mentik ki a bankokat Görögország megsegítésének álcázva a tranzakciót, összeomlottak volna az euróövezet gazdaságai. Az államadósság visszafizetését mindeközben Görögországra kényszerített megszorításokkal próbálták elérni.
Jól látszik, hogy hiába állított össze a trojka 2010 óta három mentőcsomagot is Görögországnak, az eredmények továbbra sem jönnek. Több mint 400 ezer görög hagyta el az országot az elszegényedés vagy a munkanélküliség elől menekülve. A görögök 23 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, hasonló arányú a munkanélküliségi ráta is, a fiatalok között pedig még rosszabb, hiszen több mint 40 százalékuk tengődik munkahely nélkül. És amíg megszorítások vannak, aligha kezdődhet el a kilábalás.
