Nem a források meglétével van a gond, hanem a hitelességgel: a külgazdasági és külügyi tárcavezető által bejelentett programok jó része „kamu”, amit a szakmában senki sem vesz komolyan – szögezte le lapunk informátora. A szakember szerint nincs rá értelmes magyarázat, miért jó a magyar vállalatoknak húst eladni a tőlünk légvonalban is 9600 kilométerre lévő Fülöp-szigeteknek. Úgy véli, ez csak egy jól reklámozható szándéknyilatkozat. Hasonló kampányfogás lehetett az Egyiptomnak 2014-ben ígért 700, magyar gyártású elővárosi vonat ügye is, amiről azóta sem hallani semmit sem. Ám az sem mindig öröm, ha összejön a program: az eximbankos támogatással elkezdett Srí Lanka-i vízműfelújítási projekt három év alatt sem fejeződött be, a gyártó Fővárosi Vízművek pedig, információink szerint, gyászos külföldi hírnevet szerzett a beruházással.
Néha hatalmi ellenszél is érezhető. – Hiába beszélünk nyitásról, ha a kormány nem hagyja jóvá egy vietnami kórházfejlesztési projekt eximbanki támogatását, a beruházás pedig csak azért bukik el, mert nem az ő „csókosaik” kapták meg – tette hozzá a szakember.
Forrásunk hangsúlyozta: a bank hitelpolitikája leginkább azután vált ilyen furcsává, miután azt a Puskás Andrást nevezték ki vezérigazgató-helyettessé, aki Rogán Antal – ma kabinetminiszter – V. kerületi regnálása alatt szolgált alpolgármesterként. Emlékezetes lehet az Andy Vajnának adott – azóta már visszafizetett – 6,7 milliárdos eximbankos hitel, amiből a filmügyi kormánybiztos megvehette a TV2-t, valamint a kormányközeli Garancsi István ingatlanberuházására adott 16,2 milliárdos forrás is, amit belföldi vállalkozásként kaphattak meg az exportra szakosodott banktól. De eximbankos hitel áll a Párizsi udvarban tervezett hotel mögött, amelyet arab beruházók építenének – mondta a szakértő.
