A keleti és déli nyitást támogató gigahitelek többségéből semmi sem lesz, a beígért vállalkozássegítő kölcsönök nagyobbik része csak reklámfogás – állítja a Magyar Nemzetnek egy volt eximbankos vezető.
Pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alatt működő Eximbanknál csak az elmúlt fél évben 622,5 milliárd forint értékben nyitottak meg vagy terveznek megnyitni hitelkeretet - vállalkozások, beruházások beindításához vagy felpörgetéséhez igényelhető, adott összegű banki forrást - olyan országokban, mint a Fülöp-szigetek, Angola vagy Tádzsikisztán. Ezek a magyar állammal csupán szerény kapcsolatokat ápoló, sokszor kiszámíthatatlan külpolitikájú és gazdaságú államok, ahonnan óvatosabb befektetők menekítenék a pénzt.
Az elmúlt fél évben beígért nagy projektek közül az új-zélandi hitelkeret keltette a legnagyobb feltűnést. Az Eximbank 207 milliárd forinttal támogatná az Új-Zélandon működő magyar vállalkozásokat – bár tavaly csak 14 milliárd forint értékben exportáltunk a csendes-óceáni szigetországba. A hitelintézet márciusban 510 + 20 millió eurós (közel 165 milliárd forint) hitellel lepte meg Rodrigo Duterte elnök rezsimjét, a filippínó–magyar gazdasági együttműködés és harmónia jegyében.
Irán szintén jó partinak tűnik: vállalati együttműködés címszóval februárban 85 millió eurós (26,2 milliárd forint) forrást különítettek el a helyi beruházásokra. A világ egyik legkorruptabb államát, Angolát 400 millió dolláros (közel 110 milliárd forint) hitelkerettel kecsegteti az Eximbank; a tervek szerint nálunk gyártanak majd turbinákat és transzformátorokat a közép-afrikai ország megrendelésére. A sort a Törökországnak felajánlott 225 millió eurós vállalkozássegítő forrás, majd a Tádzsikisztánnal megkötött, 38 millió eurós beruházási hitelkeret zárja.
Gyanúsan nagy pénzekről beszélünk tehát, igaz, a felsorolt keretek többsége opcionális, nem biztos, hogy teljes egészében le is hívják ezeket. Kérdés azonban, hogy a magyar Eximbanknak honnan van ennyi tőkéje, a 2016 végén a honlapjukon olvasható könyvvizsgálói jelentésben az áll, 940,8 milliárdos forrásuk volt. Ha komolyan veszik a saját ígéreteiket, idén ennek már a kétharmadát le kellene kötniük a déli és a keleti nyitás projektjeire. Kérdéseinkkel megkerestük a pénzintézetet: szerettük volna megtudni, hogy mennyi volt tavaly és idén az összes elérhető vagyonuk, ebből mekkora összeget helyeztek ki külföldi hitelprogramokra, és mennyit hívtak le belőlük a kedvezményezett államok, de választ nem kaptunk. Az viszont nyilvános, hogy mekkora az az összeg, amennyiért az állam is garanciát vállal: idén 1200 milliárd forint a keret, vagyis a pénzintézet még vígan nyújtózkodhat.
Nem a források meglétével van a gond, hanem a hitelességgel: a külgazdasági és külügyi tárcavezető által bejelentett programok jó része „kamu”, amit a szakmában senki sem vesz komolyan – szögezte le lapunk informátora. A szakember szerint nincs rá értelmes magyarázat, miért jó a magyar vállalatoknak húst eladni a tőlünk légvonalban is 9600 kilométerre lévő Fülöp-szigeteknek. Úgy véli, ez csak egy jól reklámozható szándéknyilatkozat. Hasonló kampányfogás lehetett az Egyiptomnak 2014-ben ígért 700, magyar gyártású elővárosi vonat ügye is, amiről azóta sem hallani semmit sem. Ám az sem mindig öröm, ha összejön a program: az eximbankos támogatással elkezdett Srí Lanka-i vízműfelújítási projekt három év alatt sem fejeződött be, a gyártó Fővárosi Vízművek pedig, információink szerint, gyászos külföldi hírnevet szerzett a beruházással.
Néha hatalmi ellenszél is érezhető. – Hiába beszélünk nyitásról, ha a kormány nem hagyja jóvá egy vietnami kórházfejlesztési projekt eximbanki támogatását, a beruházás pedig csak azért bukik el, mert nem az ő „csókosaik” kapták meg – tette hozzá a szakember.
Forrásunk hangsúlyozta: a bank hitelpolitikája leginkább azután vált ilyen furcsává, miután azt a Puskás Andrást nevezték ki vezérigazgató-helyettessé, aki Rogán Antal – ma kabinetminiszter – V. kerületi regnálása alatt szolgált alpolgármesterként. Emlékezetes lehet az Andy Vajnának adott – azóta már visszafizetett – 6,7 milliárdos eximbankos hitel, amiből a filmügyi kormánybiztos megvehette a TV2-t, valamint a kormányközeli Garancsi István ingatlanberuházására adott 16,2 milliárdos forrás is, amit belföldi vállalkozásként kaphattak meg az exportra szakosodott banktól. De eximbankos hitel áll a Párizsi udvarban tervezett hotel mögött, amelyet arab beruházók építenének – mondta a szakértő.
Frissítés - Cikkünk megjelenése után a Fővárosi Vízművek levélben cáfolta a srí lankai beruházással kapcsolatos állításunkat: ebben emlékeztettek rá, hogy már 2017, február 26-án befejezték a vízmű-felújítást, és átadták a berendezéseket – mind a megrendelő National Water Supply and Drainage Board, mind pedig az azt felügyelő minisztérium megelégedésére.
Az átadásról a Vízművek jegyzőkönyv-másolatot is küldött, amiből kiderül, hogy a munkálatokat 2013. október 21-én kezdték el, és 2017. február 26-án fejezték be, vagyis három éven túl, 36 hónapon és 128 napig dolgoztak az 17,3 millió eurós összköltségű beruházáson. A felújítási munkálatokat beharangozó, 2013-as srí lankai minisztériumi közlemény egyébként jóval korábbra, még 2015 elejére ígérte a munka várható befejezését.
