Bár papíron eleget tettek a vállalkozások a minimálbér év elejétől előírt 15, illetve a garantált bérminimum – azaz a szakmunkás-minimálbér – 25 százalékos emelésének, az érintett dolgozók zöme legfeljebb egy számjegyű növekedést könyvelhet el – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. Mint ismeretes, a kormány a kötelező minimálbér összegét 74 ezer forintról 85 ezerre, a nettó szakmunkás-minimálbért 86 ezerről 107 ezer forintra emelte. Az elemzőcég szerint a bérek emeléséről szóló döntés leginkább az alacsony bérszínvonalon működő, ám a legtöbb embernek munkát adó kisvállalkozásokat érintette, a nagyobb cégeknél ugyanis jellemzően magasabb fizetéseket tudnak adni az alkalmazottaknak.
A vállalatok körében még márciusban készített felmérés alapján a cégek számos megoldást találtak a költségnövekedés mérséklésére; csaknem minden harmadik cég emelte a teljesítési normát, míg 14-19 százalékuk csökkentette a hivatalos munkaidőt vagy más munkakörbe sorolta alkalmazottait.
A kutatási jelentésben megkülönböztették az adóoptimalizálókat – ahol minimálbéren jelentik be a dolgozókat, akik valószínűleg zsebbe is kapnak fizetést –, a „normál” minimálbéren foglalkoztatottakat, valamint a szakmunkás-minimálbéreseket. Előbbi kategóriában 2, a másik két csoportban 8,5, illetve 9 százalékos volt a bérnövekedés. A jelentős eltérés oka a GKI szerint az, hogy nem a „bevallott”, hanem a ténylegesen megkapott jövedelemre kérdeztek rá. Vagyis a minimálbér-emelés a vártnál kevésbé érintette a nettó kereseteket, ugyanakkor a vállalati bérkiadásokat is.
A társaság vizsgálta a kötelező béremelés életkor, valamint település szerinti megoszlását is: a 30 év alattiak körében 9 százalék körül növekedett a minimálbér, míg a legjelentősebb, 12 százalékos emelés a már tapasztalt, középkorú szakmunkások körében történt. Ezzel szemben az idősebb szakmunkások kedvezőtlenebb tárgyalási pozíciójuknak köszönhetően csupán szerényebb, 2,4 százalékos béremeléssel kellett, hogy beérjék.
A településszintű bontásból kirajzolódik, hogy a budapesti minimálbéres szakmunkások jártak a legjobban. Esetükben a valós „nettó” bérük 15,5 százalékkal nőtt, ami kiemelkedő érték, de továbbra is elmarad a kötelező 25 százaléktól. Ezzel szemben a fővárosi minimálbéreseknek nem változott a nettó fizetése az előző év decemberéhez képest. A többi településtípus esetében a növekedés átlagosan 6 és 9 százalék között szóródott.
– A vállalatok formálisan eleget tettek törvényi kötelezettségüknek, azonban a nettó fizetéseket nem növelték ilyen mértékben. Ha ehhez hozzávesszük a kafetéria részeként adható juttatások további csökkentését is, akkor érthető, hogy a tényleges vásárlóerő miért alacsonyabb a hivatalos számok alapján vártnál – áll a GKI összefoglalójában. A tanulmány szerint a kötelező béremeléseknek fehérítő hatása volt, a korábbi szürkepénzek arányának csökkenése érzékelhető a nettó kézhez kapott kereset szerényebb emelkedésében.
