Akut munkaerőhiánnyal szembesül a romániai mezőgazdaság és a könnyűipar; a jelenség különösen az ország nyugati megyéiben tetten érhető. A magyar–román határ mentén fekvő megyékben a vállalkozók és az önkormányzatok közösen próbálják megtalálni a módját annak, hogy Magyarország keleti régióiból töltsék be a meghirdetett állásokat.
Arra panaszkodnak a romániai gazdaszervezetek, hogy az ágazatot soha nem tapasztalt mértékű munkaerőhiány sújtja, és mindez az agrárium egészét károsan befolyásolhatja a következő időszakban. A mezőgazdasági vállalkozások nem találnak embert a kézi munkát igénylő termények leszedésére, ráadásul szakképzett munkásokból is egyre kevesebbet találni. Laurentiu Baciu, a mezőgazdasági termelők romániai szövetségének (LAPAR) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdélyi és bánsági megyékben a legsúlyosabb a helyzet, itt ugyanis az állások alig felét tudják betölteni. Némely vállalkozásoknak a régióban külföldi – elsősorban magyarországi – szakembereket kell alkalmazniuk a termelés folytonossága érdekében, mivel a belföldi munkaerőpiacon már alig találnak megfelelő szak- vagy szezonális munkást. Elsősorban azzal magyarázható a jelenség, hogy Romániából már az ország 2007-es uniós csatlakozása előtt tízezrével vándorolt ki Európa nyugati felébe a munkaképes lakosság.
A külföldön munkát vállaló románokat éppen azért illetik otthon az „eperszedők” jelzővel, mivel rengetegen dolgoznak ma is spanyol és olasz ültetvényeken. (A két országban élő román állampolgárok száma megközelíti a hárommilliót.) Szakemberek a mezőgazdasági szakmunkás- és technikusképzés hanyatlását is kárhoztatják, ugyanakkor sokak szerint a nagyvállalkozókat előnyben részesítő támogatáspolitika sem kedvez az agráriumban tevékenykedőknek. Számos mezőgazdasági vállalkozó odajutott, hogy külföldi szakembereket alkalmaz, Arad megyében pedig magyarországi szakcégeket bíznak meg a földek megművelésével a termelők.
Mindazonáltal a magyar–román határ mentén fekvő romániai megyék munkaadói egyre nagyobb számban vetettek szemet a kelet-magyarországi régiók munkavállalóira. Egyszerű a magyarázat: miközben Arad megyében például mindössze kétszázalékos a munkanélküliség, a határ túloldalán, Békés és Csongrád megyében ennél magasabb. Arad megyében – ahová Bihar megyéhez hasonlóan most is nagyon sokan járnak át dolgozni a határ közeli magyar településekről – jelenleg is mintegy kétezer állás betöltetlen, elsősorban az autóalkatrész- és textilipari gyárakba keresnek munkásokat.