Sáling József: Óriási gond a munkaerőhiány

Sehol sincs béke az üzletláncoknál. A béremelés mellett az egykulcsos személyi jövedelemadón is változtatni kell. Interjú.

– A januári kötelező béremelés nem csillapította a feszültségeket az iparágban?
– Lassította az elvándorlást, de nem véglegesen. A dolgozók azt az ígéretet kapták a következő évre, hogy bruttó 180 ezer forint lehet a szakmunkás-minimálbér (ennek összege jelenleg mintegy 161 ezer forint). Ebben a tekintetben a Tesco sem áll rosszul, mert ad különböző bérkiegészítéseket. Mégis, aki ki tud, elmegy. Mintegy 250-260 ezer ember dolgozik a szakmában, ám legalább 20 ezer hiányzik. A béremelések hatására mindössze 1200-1500 emberrel nőtt a létszám, ami semmire sem elég.

– Mekkora fizetés lenne ideális egy kereskedelmi dolgozó esetében?
– Pontosan még senki sem fogalmazta meg, mekkora összeg lenne a megfelelő, de a dolgozóknak annyit kellene kapniuk, hogy abból félre tudjanak tenni, el tudjanak menni néha egy étterembe vagy nyaralni. Márpedig 90 ezer forintos nettó bér mellett ez nem lehetséges. Az idei és a jövő évi minimálbér-emeléssel tehát nincs megoldva a probléma, ezzel nem lehet pótolni a létszámhiányt. A kormánynak be kellene látnia, hogy valamit még tennie kell. Lejjebb vitte ugyan néhány százalékkal a társadalombiztosítási (tb) járulékot, de a személyi jövedelemadóhoz nem nyúlt. Nem indokolják meg, miért ragaszkodnak ahhoz, hogy egykulcsos legyen. Így Európában nálunk az egyik legmagasabb a cégek bérköltsége. Szintén gond, hogy a fogyasztás sem indult el igazán. Nőttek a keresetek, de ez nem látszik a forgalmon. Nem tudjuk, hol van ez a pénz. Ahhoz, hogy a fogyasztás beinduljon, tovább kellene javítani a béreken.

– Több mint egy év távlatából hogyan ítéli meg a vasárnapi boltzár eltörlését, amelyet a KASZ bizonyos feltételek teljesülése esetén tartott volna támogathatónak?
– Úgy látom, fölösleges volt eltörölni a boltzárat, ez szakmailag rossz döntés volt. Vidéken ugyanis nem vásárolnak vasárnap, és a nagyobb üzletek is azt állítják, hogy aznap délután nincs igazán forgalom. A legtöbb cég a boltzár után rájött arra, hogy meg tudja oldani a helyzetet, a forgalom pedig átterelődött más napokra, és jobban el lehetett osztani a dolgozók szabadnapját is. Ám a politika közbeszólt, így a kormány – tartva a népszavazástól – visszalépett.