Az ügyfél igazát látszanak alátámasztani Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök szavai, melyeket az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának a devizahitelezés okait és felelőseit vizsgáló, 2011. november 3-i ülésén mondott el. Eszerint aki svájcifrank-hiteles szerződést ír alá, tulajdonképpen két megállapodást köt egy időben: a hitel mellett egy fogadást is, arra vonatkozóan, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és a kamatfizetés időszakában mennyi lesz. – Én a magam részéről a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való spekulációt – jelentette ki.
Nem valóságtól elrugaszkodott elképzelés, hogy a vitatható könyveléstechnika és az ügyfél által nem is ismert forexügyletek miatt a devizahiteles szerződéseket semmisnek kellene tekinteni – nyilatkozta lapunknak a témával kapcsolatban Róna Péter közgazdászprofesszor. Szerinte viszont gondot jelent, hogy a Kúria jogegységi határozata a polgári törvénykönyvnek nem a kölcsönről, hanem a tartozásról szóló cikkelyét vette alapul. Márpedig amíg az a jogszabály érvényben van, nem lehet végigvinni a fenti elképzelést. Kérdésünkre Róna Péter elmondta, az Európai Unió Bíróságának döntésére váró hét, devizahitelekre vonatkozó kérdés egyike éppen ezt a jogegységi határozatot támadja, s amennyiben a beadványt előterjesztőknek ad igazat a bíróság, úgy érvényét veszti a jogszabály, és lehet esélyük azoknak, akik a számviteli törvényre alapozva támadják a devizahiteles szerződéseket.
