Fónagy az előre fizetős órák használatával kapcsolatban azt írta, ezek alkalmazása csak megállapodás alapján lehetséges, vagyis a szolgáltató nem kötelezheti a felhasználót, és „a kötelezés nem oldaná meg a felvázolt problémát, ezért bevezetése nem tervezett”.
Az ügyben megkerestük Rig Lajost, aki az írásbeli kérdésére adott válasszal kapcsolatban kiemelte: Tapolcán egy társasház vezetője kereste meg a felmerült probléma miatt, ami már évek óta fennáll. Ráadásul a lakás, ami miatt beadta írásbeli kérdését, jelen pillanatban nincs az eszközkezelő használatában, de már körülbelül egymillió forintos adósságállomány van rajta, ezt pedig véleménye szerint soha nem fogják viszontlátni a lakás értéke vagy a fennálló kölcsön miatt. Egyébként körülbelül hat lakás van hasonló helyzetben.
A morális feltételekkel kapcsolatban kiemelte, véleménye szerint ha valaki közösségben lakik, át kell vennie a közösségi formákat. Az, ha valaki nem dolgozik, még adósságba is tereli a lakóközösséget, és be sem tud illeszkedni, elfogadhatatlan – jelentette ki.
Felidézte: a válaszban szerepelt, hogy ha valaki ilyen magatartást tapasztal, forduljon az eszközkezelőhöz. Ám az említett eset „egy köztes állapot”, hiszen az eszközkezelő nem vette át az ingatlant, ez még csak folyamatban van.
Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke korábban lapunknak elmondta, hogy a közös költségek általánosságban is nehezebben behajthatóvá váltak, a társasházkezelők pedig az eszközkezelős lakásokkal külön is küszködnek. Az állam ugyanis csak komoly hercehurca után fizeti ki a közösköltség-elmaradásokat, ráadásul csak a tulajdonszerzése óta felgyűlt tartozásokért áll helyt. Ezeket az elmaradásokat csak úgy lehet rendezni, ha a közös képviselő rengeteg dokumentumot beküld, mire pedig az állami szervezet fizet a bérlő helyett, rendszerint eltelik egy év.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!