Dőlni fog a pénz a turizmusba

Százmilliárdokat kap az ágazat, amelybe a kormányközeli szereplők már alaposan bevásárolták magukat.

A kormányzati körök már mostanra jól bevásároltak turisztikai területeken, az elkövetkezendő években az ágazat rendelkezésére álló források pedig finoman szólva bőségesek lesznek. Hétfőn tartják a Turizmus Summit konferenciát, amelyen a Magyar Turisztikai Ügynökség hivatalosan is bemutatja a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, amely 2030-ig biztosít keretrendszert a hazai turizmus számára. A rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mond, a jövőre vonatkozó terveket pedig Gajda Tibor, a turisztikai ügynökség vezérigazgató-helyettese ismerteti.

A tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátott változatából látszik: dőlni fog a pénz a szektorba. A Magyar Turisztikai Ügynökség számításai szerint a tervezett fejlesztésekre jövőre 53,5 milliárd forintot szánnak hazai forrásokból, ami több mint kétszerese az idei 23 milliárdnak. Ebben az évben ugyanis ennyi volt az úgynevezett turisztikai célerőirányzat és a turisztikai fejlesztési célerőirányzat. A következő két évben utóbbi jelentősen emelkedik: 2019-ben és 2020-ban is a 60 milliárdot közelíti. A turizmusra fordítható hazai források összességében mindkét évben 80 milliárd forint fölé szöknek, hogy aztán 2021-től évi 33,5 milliárd forintra csökkenjenek – ami az ideinél még mindig sokkal magasabb összeg. Hazai forrásból 2030-ig összesen 575 milliárd forintot tolnak ki a turizmusba. Bőségesek az uniós uniós források is: 2023-ig mintegy 254 milliárd forint áll rendelkezésre turisztikai fejlesztésekre, három operatív program keretében.

Kétségtelen, hogy a jövőben rendelkezésre álló források hatalmas segítséget jelentelek az ágazatnak, a szereplők rég várnak ilyen jellegű támogatásra. Más kérdés, hogy mára egyes kormányközeli szereplők a kelleténél közelebb kerültek a mézesbödönhöz.

A turizmusfejlesztési stratégiában nevesített hazai és uniós források között bőven lesznek olyanok, amelyek kempingekre, valamint azok környékén történő fejlesztésekre is lehívhatók lesznek. Ez nem meglepő azt követően, hogy a kormány már a tavalyi év végén bejelentette: kempingfejlesztésre 5 milliárd forintot szán. Ezt most lehet fölfelé tornázni.

A legjobb hazai sátrazóhelyek sorsa már el is dőlt, Mészáros Lőrinc köre ugyanis idén tavasszal rájuk tette a kezét. Akkor került érdekeltségébe a Balaton legnagyobb kempinghálózata, a Balatontourist. A cégnek szeptember 8-a óta bejegyzett tulajdonosa a Jászai Gellérthez és Mészáros Lőrinchez köthető BLT Group. (Utóbbi a Konzum alá tartozik.) A Balatontourist kempingjeiben már az idei főszezonban 20 százalékkal többen foglaltak szállást, mint tavaly. A közvetlen vízparti parcellák nagyon hamar beteltek, de már jó előre lefoglalták az üdülőházak, mobilházak, illetve bérsátrak nagy részét is.

Azt, hogy a milliárdos fejlesztési pénzek ennek a szektornak mit jelentenek, jól mutatja, hogy ugyan a kempingek idei bevételei még nem ismertek, de az tudható, hogy tavaly a hazai sátrazóhelyek összesen 5,4 milliárd forintnyi bevételre tettek szert. Ehhez képest a tavaly beharangozott 5 milliárd forintos fejlesztési pénz is hatalmas tétel. A szálláshelyek már idén nyáron is komoly kapacitással működtek, júliusban a KSH adatai szerint összesen 256 egység volt nyitva 118 ezer férőhellyel. Leginkább a balatoni kempingek taroltak: ezek összesen 1,9 milliárd forintnyi bevételt szereztek. Ez ugyan nyomába sem ér a hotelek 50 milliárdos árbevételének, de a panziók 1,8 milliárdos, vagy az üdülőházak 2,2 milliárdos forgalmával már összemérhető, főleg, hogy a fenntartási költségek csekélyebbek, esetükben egészen biztosan nem is egész éves üzemről van szó. Az arányokat mutatja, hogy a tavaly a magyar tengerhez érkező vendégek 15 százaléka a 48 balatoni kemping valamelyikében szállt meg. A nyári hónapokban működő 525 balatoni szálláshely 92 ezer férőhelyéből 37 ezer ezekhez tartozott.

A Mészáros köréhez került Balatontourist 106 hektáron 12 tóparti kempinget működtet a Balaton körül 5800 kempinghellyel, 550 bungalóval, 180 mobilházzal, 50 bérelhető lakókocsival. Bekebelezésére szeptember elején a Gazdasági Versenyhivatal is áldását adta. Vizsgálatukra azért volt szükség, mert Jászai és Mészáros csoportja feltűnően sok turisztikai létesítményt szerzett a közelmúltban, már korábban tulajdonukba került a Balatonakali területén található Strand-Holiday kemping is. A szállodai szolgáltatások magyarországi forgalmából a szintén a közelmúltban megszerzett Hunguest Hotels három- és négycsillagos szállodái révén – piaci becslések szerint – 5 százalékos a részesedésük.

A BLT Group a Balatontourist megszerzésével Balatonfüreden, Révfülöpön, Balatonakaliban, Keszthelyen, Fonyódon, Balatonszemesen szerzett jogot bérelt kempingek és üdülőhelyek üzemeltetésére. A Balatontourist csoport emellett további kempingeknek és üdülőknek is bérlője (de nem üzemeltetője). Ilyen egységek Siófokon, Zalakaroson, Vonyarcvashegyen, Balatonszepezden, Balatonberényben és Zamárdiban vannak. A versenyhivatal a szerénynek nem nevezhető portfóliót azért nem tartotta versenyjogilag aggályosnak, mert a Balatontourist nevet használó kempingek és üdülőhelyek férőhelyei tekintetében nem teszik ki a balatoni régió piacának 30 százalékát. Kérdés, hogy ez így marad-e, hiszen a Konzum-csoport korábbi bejelentése szerint további kempingekkel is bővíteni szeretné a Balatontourist portfólióját a 2018-as szezonra. Nemcsak jelenleg felszámolásban lévő kempingek megszerzését tervezik, hanem újabb tóparti területek megvásárlásán is gondolkodhatnak, emellett bérleti konstrukcióban és franchise rendszerben is kiegészülhet a cég hálózata.