Szürkezónában pálinkázunk

Hiába jelképes az az összeg, amelyet a magáncélú pálinkafőzésnél kell megfizetni az adóhatóságnak, az adatok mégis arról árulkodnak, sokan a literenként mindössze hétszáz forintos költség alól is kibújnak. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint a jelenség — ellenőrzés hiányában — a tisztességes adófizetőket hozza hátrányos helyzetbe.

A Pálinka Nemzeti Tanács becslése szerint az ország háromnegyede adóelkerüléssel főzi a házi pálinkát. A szakma szerint ugyanis életszerűtlen, hogy az adóhatóság adatai szerint a nyilvántartott lepárlókészülékeknek mindössze harmadát használták legalább egy liter pálinka előállítására a tulajdonosok.

A regisztrált, 23 662 darab otthoni pálinkafőző berendezésből ugyanis – papíron – 6918 berendezést használtak tavaly. Ez azt jelenti, hogy a magáncélra főzött pálinka után annak ellenére kerülik el az érintettek a kötelezettség megfizetését, hogy annak összege literenként mindössze hétszáz forint. Amennyiben legalább egy liter párlatot készít valaki, s utána befizeti az adót, már szerepel az adóhatósági nyilvántartásban. Az adóhatóság adatai szerint egyébként tavaly többen főztek pálinkát magáncélra, mint 2017-ben.

Birkás István, a Birkás Pálinka Kft. ügyvezetője a Magyar Nemzet megkeresésére kiemelte, az adatok nyugtalanítják a párlatkészítő szakmát. A magánfőzők adóelkerülése miatt nincs meg a megfelelő egyensúly, ugyanis hátrányba kerülnek a tisztességes adófizetők, ráadásul nem csak az egyébként jelképesnek mondható literenkénti kötelezettség alóli kibújás jellemző. A szakértő szerint az éves mennyiségi korlátnál sokan vélhetően jóval nagyobb mennyiséget is előállítanak. A tisztességtelen gyakorlatokat ráadásul szinte lehetetlen kiszűrni a megfelelő ellenőrzés hiánya miatt. Emellett sokan – szabálytalanul – nemcsak magáncélra főznek otthonukban, de párlatukat értékesítik is, azok minősége pedig sokszor nem megfelelő. Ugyanakkor a népegészségügyi termékadót annak ellenére kell csak a kereskedelmi célra főzött párlatoknál kifizetni, hogy az egészségre gyakorolt hatásuk semmivel sem rosszabb a magánfőzött párlatokénál – figyelmeztetett Birkás István.

A jelenlegi szabályozást 2016-ban vezette be a kormány az Európai Unió nyomására. A magáncélra vásárolt főzőberendezéseket a helyi önkormányzatnál regisztrálni kell. Ha az egyébként drága berendezést használják is, literenként hétszáz forintért papíralapú vagy elektronikus párlatadójegyet kell vásárolni, ezzel letudva a közteherfizetési kötelezettséget. Évente legfeljebb 86 liter, 50 fokos pálinkát főzhetünk otthon, tehát a teljes kötelezettség az állam felé nem lépheti át a 60 200 forintot.

A pálinkatanács az anomáliákkal kapcsolatban példaként érzékeltette: míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 420 lepárlókészüléket jegyeztek be tavaly, s összesen 1700 berendezést tart számon az adóhatóság, addig párlatadójegyet mindössze 230 esetben vásároltak, és csak 3489 litert főztek otthoni, magáncélú fogyasztásra.

Az utóbbi évek baleseteit is figyelembe véve minden magáncélú lepárlóberendezés tulajdonosát fokozott óvatosságra inti a tanács, emellett javasolják, hogy a főzőberendezések vásárlása, illetve a párlatok elkészítése előtt mindenki tájékozódjon a magánfőzéssel kapcsolatos jogszabályokról és a jó gyártási gyakorlatról.