Veszélyben a klímacélok

Az európai energiafelhasználás növekedése tartósnak bizonyul, így a nemzeti energia- és klímaterveknek igen szigorúaknak kell lenniük a 2030-as célok eléréséhez.

A fogyasztásnövekedés sok esetben pazarlással is együtt jár – a nyílászárók cseréje sokat segíthet Fotó: Éberling András

Visszájára fordult az energiafelhasználás mérséklődésének trendje, hiszen a legfrissebb adatok szerint az Európai Unió primerenergia-fogyasztása 2017-ben 0,9 százalékkal, a végső energiaigénye 1,1 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Míg az előbbi érték a természetben megtalálható megújuló és nem megújuló energiahordozók felhasználását, utóbbi a végfelhasználók számára átadott energia mennyiségét mutatja.

Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat számai azt mutatják, hogy ez volt a harmadik olyan egymás utáni év, amelyben bővülést regisztráltak e téren, míg 2006 és 2014 között csökkenés volt tapasztalható. A közel tíz évet felölelő időszakra kiemelkedő jelentőségűként tekintett a szakma, mert bizonyítéknak tartotta arra, hogy lehetséges és működik a gazdasági növekedés leválasztása az energiafogyasztásról – emlékeztetett a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi).

A fogyasztásnövekedés sok esetben pazarlással is együtt jár – a nyílászárók cseréje sokat segíthet
Fotó: Éberling András

Míg 2016-ban a primerenergia-felhasználás 2, a végső energiafogyasztás 0,7 százalékkal nőtt, és ekkor még a lakossági felhasználás volt a növekedés fő mozgatórugója, a következő évben már főként a kereskedelmi, az ipari és a közlekedési ágazatok voltak felelősek a növekedésért. Eközben viszont a lakosság és az ipar részesedése Magyarországon közel változatlan maradt, 2017-ben is az előbbi volt a fő energiafelhasználó. A primerenergia-felhasználás 1115 petajoule (PJ), a végső pedig 845 PJ volt. A hazai növekedési ütem pedig az uniós átlag felett van, ami arra utal, hogy a fogyasztásnövekedés pazarlással is párosul.

A trend ismételt megfordulása várható az uniós kötelezettségvállalások teljesülésétől. Az energiahatékonysági irányelv 2018. végi módosítása például 2030-ra uniós szinten 32,5 százalékos energiamegtakarítási célt tűz ki. Emellett készülnek a nemzeti energia- és klímatervek, amelyeknek a tagállamok 2030-ig szóló, fenntartható energiapályáit kell bemutatniuk. Ugyanakkor az eddig az Európai Bizottsághoz benyújtott dokumentumtervek elemzése alapján a The Coalition for Energy Savings rámutatott, hogy azok alapján nem érhetők el az EU 2030-ig kitűzött energiahatékonysági céljai.

A magyar klímatervről egy korábbi kormányhatározat alapján tudható, hogy legalább negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentést, valamint húszszázalékos megújuló energiaforrás-felhasználási részarányt tűz ki célul. A végső energiafelhasználás mértéke pedig nem haladhatja meg a 2005-ös értéket 2030-ban.