Feladja a leckét az idei szezon a méhészeknek

Nem örülnek a méhészek a korán jött tavasznak, emellett a súlyos aszály is hatással lehet az idei kilátásokra. A tavalyi jelentős méh-pusztulás szintén nem kecsegtet sok jóval, a méz iránti kereslet pedig továbbra is gyenge, ezért az elmúlt hónapokban sem emelkedtek az átvételi árak.

A hazai termelőknek a Távol-Keletről érkező import miatt is fájhat a fejük Fotó: Havran Zoltán

Borús kilátásokkal tekintenek a korán jött szezonra a hazai méhészek. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke lapunk megkeresésére felidézte, habár a szezon legelején vagyunk, az már látszik, hogy az év több szempontból is abnormálisnak tekinthető.

A szakember a már látható problémák közül kiemelte: nagyon korán jött a tavasz, így a vegetáció beindult, ráadásul mindezt komoly szárazság is tetézi. A korán érkezett enyhülés miatt a méztermelés szempontjából legfontosabb hazai növényünk, az akác virágrügye már kipattant, ennek következtében jelentős az elfagyás kockázata. Ebben az esetben később ugyan hoz új rügyeket a növény, ám az így végbemenő másodvirágzás már rövidebb ideig tart, és a mennyiség is kisebb. A repce virágzása még távolabb van, ám a szántóföldi növényt súlyos aszály veszélyezteti. Ahogy lapunk korábban már beszámolt róla, az ország egyes pontjain a szárazság miatt a növény kitárcsázását is számba kell venniük a gazdálkodóknak.

A hazai termelőknek a Távol-Keletről érkező import miatt is fájhat a fejük
Fotó: Havran Zoltán

Bross Péter emellett a méhcsaládok állapotát is az idei szezon nehéz-ségének nevezte. Felidézte: tavaly – máig tisztázatlan körülmények között – tömeges méhpusztulás ment végbe, országszerte a méhek 40 százaléka, míg egyes körzetekben 50-60 százaléka is elpusztult, de a megmaradt méhcsaládokban is sok a gyenge egyed. Az OMME elnöke a jelentős nyári méhpusztulással kapcsolatban arról beszélt, amikor a folyamat lezajlott, számos tényező egyszerre jelentkezett. A szántóterületek közel felén folytattak a tavaly júniusi méhpusztulás idején növényvédelmi munkákat a szántóföldeken. Ráadásul 2018-ban a napraforgó a szokásosnál jóval hamarabb virágzott, így a méhek, annak elvirágzása után, mintegy 8-10 hétig nem jutottak természetes virágporhoz.

– A mézpiac sem teremt a termelőknek kedvező helyzetet – részletezte Bross Péter. Ennek oka, hogy a kereslet a nemzetközi piacokon sokkal alacsonyabb volt a kínálatnál, ezért az árak a téli hónapokban sem nőttek. Továbbra is súlyos gondot jelent az Európai Unióba jellemzően a Távol-Keletről érkező, olcsó importáru. A silány minőségű behozott mézzel összekeverik az itt megtermeltet, ezzel pedig komoly gondot okoznak az uniós tagállamoknak. Bross Péter hozzátette: a következő napok-hetek időjárásától is nagyban függ, hogy milyen szezonra számíthatnak a méhészek 2019-ben, de az előzetes kilátások kedvezőtlenek.