Késésben vannak az új építésű házak

Noha évről évre emelkedik az elkészülő lakások száma, jellemzően sokkal több építési engedélyt bocsátanak ki a hatóságok, mint amennyi új otthont átadnak a következő években. A jegybank szerint a beruházások háromötödét a tervezettnél később adják át. Az új építésű ingatlanok ára mindenesetre két év alatt jellemzően több mint húsz százalékkal emelkedett.

MN_SABLON

Az elkészülő lakások száma szinte mindig elmarad a megelőző évben-években kiadott engedélyekétől. Az Ingatlan.com elemzése szerint 2017-ben és 2018-ban jóval az átlag alá süllyedt a mutató: mindkét évben az egy évvel korábbi engedélyek csupán 46 százalékából lett átadott lakás. Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője szerint több tényezővel magyarázható az átlag alatti érték.

– Sokan előre kikérték az építési engedélyeket, részben a lakásépítési áfa határidejét érintő korábbi bizonytalanságok miatt. Az építőiparban a lakásépítési boom miatt kialakult kapacitás- és munkaerőhiány miatt több építkezés átadása késett. Ez ugyanakkor azt vetíti előre, hogy a következő néhány esztendőben évente legalább húszezer lakás épülhet – magyarázta Balogh László.

A jegybank legutóbbi, lakáspiaci jelentése szerint az építés alatt álló budapesti lakások hatvan százaléka esetén csúszik a fejlesztés átadása az eredetileg tervezetthez viszonyítva. A szóban forgó lakóépületek felénél fél évnél nagyobb a halasztás mértéke. A 2018 elején már érzékelt építőipari kapacitáshiány év végére sem enyhült, a lakásfejlesztéseknek továbbra is versenyezniük kell a munkaerőért az állami beruházásokkal és a kereskedelmi ingatlanok fejlesztésével. A jegybank vizsgálata szerint az 50 négyzetméternél kisebb alapterületű lakásoknál volt a 2017-hez viszonyított éves árnövekedés a legnagyobb, 18 százalékos.

A hirdetési oldal adatai egészen elképesztő drágulásról tanúskodnak a kínálati árakban. Míg két éve ilyenkor csak az V. kerületi új lakások négyzetméterára érte el az egymillió forintos határt, mostanra hat városrészben – a V., XII., VI., II., I. és VII. kerületben – kúszott az átlagár e szint fölé. Két városszéli kerület – a XXIII. és a XVIII. – kivételével pedig a jellemző négyzetméterár már meghaladja a félmillió forintot. A megyei jogú városok közül két éve csak Sopronban haladta meg az átlagár a félmillió forintot, mára Székesfehérvár, Debrecen, Veszprém és Pécs is felzárkózott ehhez az árszinthez. Balogh László szerint az újonnan épülő lakások folyamatos drágulása miatt sokkal olcsóbban juthattak lakáshoz azok, akik az elmúlt egy-két évben akár a tervezőasztalról vásároltak.