A parlamenti bizottság csütörtökön azért foglalkozott az ÁSZ-törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításával, mert azt Áder János tavaly december 21-én nem írta alá, ugyanis kifogásolta, hogy a törvénymódosítással az ÁSZ elnöke a pontos szabályozási tárgy és keretek meghatározása nélkül kap felhatalmazást az ÁSZ szervezetére és működésére vonatkozó szabályok megállapítására. Az államfő nem értett egyet a végkielégítések szabályainak változtatásával, illetve a kinevezésnek a munkáltató általi egyoldalú módosításával sem.
A törvényalkotási bizottság javaslata szerint a jövőben a törvény egyértelműen tartalmazza, hogy az ÁSZ elnöke csak a számvevőszéki törvény keretei között adhatja ki az ÁSZ szervezeti és működési szabályzatát.
A javaslat értelmében a számvevő a kinevezése módosításának közlésétől számított négy munkanapon belül akkor kérheti a felmentését, ha új illetményének összege nem éri el a korábbi 80 százalékát. Az eredeti előterjesztésben a 60 százalékát kellett elérnie. Újdonság, hogy a számvevő akkor is kérheti a felmentését, ha a munkavégzésének helye nem a településen lesz.
Törlik a végkielégítésre vonatkozó, a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezéseinél szigorúbb szabályozást a ki nem hirdetett törvényből.
A számvevők közszolgálati jogviszonya az eredetileg tervezett január 1-je helyett május 1-jén alakul át munkaviszonnyá a módosítás alapján.
A vitában Arató Gergely (DK) úgy értékelt, a törvényalkotási bizottság az államfő észrevételeit csak részben vette figyelembe, a törvény pedig sem nem célszerű, sem nem alkotmányos. Szilágyi György (Jobbik) azt javasolta, nevezzék át a számvevőszéket, rakják a neve elé a párt szót. Ezt a szóbeli javaslatot – a pártállami szó írásmódjáról szóló vita után – a testület elvetette.
Tárgyalták az idegenrendészeti szervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is, amely a törvényalkotási bizottság javaslata alapján lehetővé teszi, hogy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban továbbfoglalkoztassák azokat a kormánytisztviselőket, akik a hivatásos szolgálatot vállalják, de az egészségi, pszichikai vagy fizikai feltételeknek nem felelnek meg.