A nyáron felpörög a vidéki lakáspiac

További élénkülést hozhat a lakáspiacnak az év második felében a családtámogatások bővítése és a falusi családi otthonteremtési kedvezmény bevezetése. Szakértők szerint akár minden ötödik lakásvásárló igénybe veheti a falusi csok emelt összegű támogatásait.

Életre kelnek a kistelepülések, sok fiatal könnyebben jut saját otthonhoz Fotó: Havran Zoltán

Újabb drágulást könyvelt el az ingatlanpiac tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint. A használt lakások ára országos átlagban csaknem tíz százalékkal volt magasabb 2018 utolsó negyedévében, mint egy évvel korábban. Az Ingatlan.com elemzése szerint idén is folyamatosan nő az érdeklődés az eladó lakások iránt, ami magyarázatot ad az áremelkedésre is. Ráadásul az otthonteremtési program bővítése, a babaváró támogatás elindítása és a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) újabb élénkülést és további áremelkedést hozhat országosan, főként a vidéki régiókban.

– Az országos adatok eleve jelentős keresletnövekedésről tanúskodnak, ráadásul a vidéki lakáspiacnak további lökést adhat, hogy a korábbi hírekkel ellentétben szeptember helyett már július 1-jétől elindul a falusi csok. Ez a kistelepüléseken lévő lakóingatlanok eladásait pörgetheti fel – jelezte Balogh László, a hirdetési oldal vezető gazdasági szakértője. A KSH szerint 2008-ban több mint 30 ezer, 2012-ben 17 ezer, 2017-ben ismét több mint 31 ezer adásvétel történt az érintett településeken. – Ezek az összes adásvétel 20-22 százalékát adták. Arra számítunk, hogy nagyságrendileg minden ötödik lakásvásárló fogja igénybe venni a falusi csok emelt összegű támogatásait – jegyezte meg Balogh László.

– Bízunk benne, hogy a csok és egyéb kedvezmények segítik a fiatalok lakáshoz jutását, de hosszú távon csak a stabil, kiszámítható gazdasági növekedés a megoldás. Ezáltal több pénz marad az emberek zsebében, és a megtakarításaikból némi hitellel ingatlanhoz tudnak jutni – magyarázta Balla Ákos ingatlanszakértő. A Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője szerint teljesen normális és érthető cél, hogy egy felelős kormányzat itthon akarja tartani a magyarokat.

– Ha valaki itt vásárol lakást, itt vesz fel hitelt, minden bizonnyal itt is fog élni és dolgozni. Amennyiben sikerül megoldani, hogy az itthon maradottak többet keressenek, egészséges gazdasági folyamatok indulhatnak el az ingatlanpiacon is, az emberek bátrabban és nagyobb arányban vásárolnak majd lakást – jegyezte meg Balla Ákos, aki szerint az lenne a jó, ha nem arról kellene beszélnünk, hogy jó vagy rossz év volt-e az előző, hanem azt elemezhetnénk, hogy tíz év alatt egy átlagember össze tudja-e spórolni egy lakás árát.

Életre kelnek a kistelepülések, sok fiatal könnyebben jut saját otthonhoz
Fotó: Havran Zoltán

Emlékezetes, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten jelentette be, hogy július 1-jétől indul a falusi csok, amelynek részletszabályairól a kormány a legutóbbi ülésén döntött. A program összesen 2486, ötezres lélekszám alatti, csökkenő lakosságszámú települést érint, s a tanyákra országosan kiterjed. A támogatás legmagasabb értéke egy gyermeknél 600 ezer, két gyermeknél 2,6 millió, három gyermeknél pedig tízmillió forint, ami lakásfelújításra, régi és új lakás vásárlására egyaránt igénybe vehető. Használt ingatlan vásárlására legfeljebb a támogatási összeg fele fordítható.

Tiltakoznak a lakók Veresegyházán

A Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület népszavazást kezdeményezett Veresegyházán annak érdekében, hogy a város tulajdonát képező jelentős ingatlanvagyon lakáscélú értékesítésének gátat vessen. Az MTI-nek küldött közleményük szerint úgy vélekednek, hogy amennyiben a tervezett értékesítések megvalósulnak, úgy a jelenleg 20 ezres város lélekszáma – a társasházi beépítéseknek köszönhetően – pár éven belül 25 ezer főre nőne. – A város közintézményei túlzsúfoltak, a zöldterületek pedig fogynak. A gépkocsiforgalom növekvő számú balesetet okoz. A fővárosba történő munkába járás a Budapesttől mindössze 25 kilométerre lévő Veresegyházról naponta mintegy 2,5-3 órát vesz igénybe. Ezért nem a város növelésére, hanem annak minőségi, fenntartható fejlesztésére kellene helyezni a hangsúlyt – állapították meg a népszavazás kezdeményezői. (T. K.)